Ezek a kaszáspókok békákra vadásznak

Egy új tanulmány alapján bizonyos dél-amerikai kaszáspókok (Opiliones) élő békákat is képesek elejteni – számol be a Live Science. Az ízeltlábúak esetenként testüknél jóval nagyobb prédát is becserkésznek.

A kaszáspókok nem összekeverendők az álkaszáspókokkal. Előbbiek – nevük dacára – nem pókok, ehelyett külön rendet alkotnak, szemben az álkaszáspókokkal, amelyek a valódi pókokon belül saját családot képviselnek.

A kaszáspókok csoportja rendkívül változatos, ezen fajok világszerte megtalálhatók. A szakértők ezúttal ecuadori és kolumbiai állatokat vizsgáltak, és összesen tíz olyan esetet írtak le, amely során a kaszáspókok élő békát fogyasztottak. A példák terepi kutatásokból, szakirodalomból, valamint az iNaturalist nevű közösségi természetmegfigyelő platformról származtak. Luís Fernando García, az uruguayi Köztársasági Egyetem munkatársa és a csapat tagja szerint az esetek teljes meglepetést okoztak, nem számítottak arra, hogy a kaszáspókok képesek békákat becserkészni.

Az ízeltlábúak körében korábban meglehetősen ritkának gondolták, hogy egy faj gerincesekre vadásszon, ám az elmúlt években egyre több a bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a jelenség viszonylag gyakori. A puha testű és vékony bőrű békák ebből a szempontból különösen sebezhetőek.

Náluk nagyobb békákat is elejtenek a kaszáspókok

Az új tanulmány legfontosabb megállapítása az, hogy a kaszáspókok nem pusztán dögevőként fogyasztják a békákat. Több esetben a zsákmány még mozgott, amikor az ízeltlábú evett belőle, García szerint a kaszáspókok képesek élve elkapni a békákat.

Hogy pontosan miként ejtik el a zsákmányt, egyelőre nem tudni. Ez különösen érdekes, mert a kaszáspókok lassú mozgásúak, és mérgük sincs, amellyel megbéníthatnák áldozatukat. A szakértők feltételezése szerint alvó vagy pihenő békákra csaphatnak le, illetve erős tapogatólábaikkal ragadhatják meg őket.

A jelenség azért is meglepő, mert egyes esetekben a békák nagyobbak voltak támadójuknál – a vizsgálat alapjám a zsákmány mérete akár 29 százalékkal is meghaladhatta a kaszáspókét. Jose Valdez, a Luther Márton Tudományegyetem ökológusa – aki nem vett részt a kutatásban – úgy véli, a legkülönösebb az, hogy ezek az állatok méreg nélkül, kizárólag fizikai erővel képesek legyőzni zsákmányukat.

A szakértők szerint a kaszáspókok opportunista, általános ragadozók lehetnek, amelyek az eddig feltételezettnél sokkal változatosabb étrendet követhetnek. A trópusi ökoszisztémákban zajló ilyen, kevéssé ismert táplálkozási kapcsolatok feltárása hozzájárulhat annak megértéséhez is, miként függnek egymástól az egyes fajok.