Pusztító ciklon: négy nap alatt elpusztult a tapanuli orangutánok hét százaléka
A tapanuli orangután a világ legritkább főemlőse, a közelmúltbeli ciklon súlyos hatást gyakorolt az állományra.
Egy új tanulmány alapján egyetlen trópusi ciklon négy nap alatt a tapanuli orangutánok teljes állományának mintegy 7 százalékát pusztította el Indonéziában – számol be a Live Science. A friss eredmények rávilágítanak, hogy a klímaváltozás által felerősített időjárási szélsőségek nemcsak az emberek, hanem az állatok számára is pusztító hatásokkal járnak.
Az orangutánt ma már nem egyetlen fajnak, hanem egy nemnek tekintik, amelynek három tagja van. Bár mindegyik faj súlyosan veszélyeztetett, a tapanuli orangutánt sok szakértő a világ legfenyegetettebb és legritkább főemlősének tekinti.
A tapanuli orangutánt csak 2017-ben írták le önálló fajkánt. Az állomány kizárólag Szumátra északi részén, Batang Toru erdeiben él. A faj egyedszáma rendkívül alacsony: 2019-ben mindössze 767 példányt tartottak számon.
Súlyos pusztítást okozott a vihar az orangutánok körében
2025 novemberében különösen pusztító esemény következett be a tapanuli orangutánok vidékén: a Senyar ciklon négy nap alatt 556 milliméternyi csapadékot zúdított a térségre. Az özönvízszerű esőzések hatalmas földcsuszamlásokat indítottak el a faj legfontosabb élőhelyének számító nyugati erdőtömbben. Erik Meijaard, a John Moores Egyetem munkatársa és kollégái becslése alapján mintegy 58 orangután pusztult el a katasztrófában, egyes állatok megfulladtak, másokat a földcsuszamlások vagy a kidőlő fák temettek maguk alá.
A műholdfelvételek azt mutatják, hogy a vihar több mint 8300 hektárnyi élőhelyet érintett, a csapat összesen több mint 50 ezer földcsuszamlás nyomát azonosította az erdőben. Az esemény következtében a nyugati állomány mintegy 11, illetve a teljes populáció 7 százaléka tűnt el.
A helyzetet tovább rontja, hogy az orangutánok rendkívül lassan szaporodnak. A nőstények általában hat-kilenc évente hoznak világra egy-egy utódot, ezért az állomány nagyon nehezen tud regenerálódni.
Egyre nagyobb nyomás nehezedik az állatokra
A kutatók szerint a katasztrófa hosszú távú hatásai is jelentősek lehetnek. A földcsuszamlások nemcsak a fákat pusztították el, hanem a talajt is károsították, ami akadályozhatja az orangutánok táplálékául szolgáló növények fejlődését.
Korábbi elemzések alapján a Senyar ciklon erejét egyszerre több tényező is fokozta, köztük az ember okozta klímaváltozás. A globális felmelegedés miatt világszerte gyakoribbá és intenzívebbé válnak az extrém időjárási események, így az esőzések, ami egyre nagyobb nyomást helyez a kis létszámú, elszigetelt állatpopulációkra.
A csapat szerint a mostani esemény azt mutatja, hogy a klímaváltozás nem csupán jövőbeli fenyegetés a veszélyeztetett fajok számára: már most is képes rövid idő alatt súlyos csapást mérni a kihalás szélén álló állatokra.
Kiderült, miként csapódik össze a Vénusz légycsapója
Már Darwint is foglalkoztatta a kérdés: miként képes villámgyorsan rázáródni a belsejében járó rovarra a Vénusz légycsapója?
Már lehet szavazni az év madarára
A közönség ezúttal három bagolyfaj közül választhatja ki a kedvencét.
Új majomfajt fedeztek fel a kongói esőerdőkben
A faj a kolobuszmajmok közé tartozik, genetikája pedig igen érdekes.
Nem mindegy a rákosi viperának, hogy milyen növényzet veszi körül
Több éven keresztül vizsgálták a rákosi viperákat az Ökológiai Kutatóközpont munkatársai, így sikerült megállapítaniuk, milyen növényzet biztosít megfelelő élőhelyet számukra.
Mennyi idő kell, hogy helyrejöjjön egy erdő?
Ebben a videóban az erdők és gyepek ökológiai szerepéről beszélünk, különös tekintettel a vegetáció klímára gyakorolt hatására. Szó esik arról is, hogyan befolyásolják az adventív, különösen az inváziós növényfajok az őshonos élővilágot és a mikroklímát, valamint milyen összefüggések figyelhetők meg a természetes ökoszisztémák működésében.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
