Amazónia szellemkutyája: több száz felvétel készült a rejtélyes ragadozóról

Egy új tanulmány alapján kameracsapdák hálózatának köszönhetően sikerült dokumentálni az Amazonas-vidék egyik legtitokzatosabb ragadozóját – számol be az IFLScience. A nehéz megfigyelhetősége miatt egyes szakértők által csak szellemkutyának nevezett kisfülű kutyáról évtizedeken át alig állt rendelkezésre információ, most azonban több száz felvétel enged betekintést életmódjába.

A Wildlife Conservation Society nem kormányzati szervezet kutatói több mint 25 éve helyeztek ki automata kamerákat az Amazonas-medence bolíviai és perui területein. A hosszú program során 594 felvételt sikerült készíteniük a kisfülű kutyáról.

A faj korábban szinte láthatatlan maradt a szakértők előtt. Néhány évvel ezelőtt még csak hitelesített előfordulási hely, négy múzeumi példány és két közvetlen terepi megfigyelés volt ismert. A most bemutatott adatok az eddigi legrészletesebb képet adják ezen rejtélyes állat állományáról.

Mit tudni a kisfülű kutyáról?

A kisfülű kutya nevét apró, kerekded füleiről kapta. Zömök testalkatú ragadozóról van szó, amelynek bundája a sötétszürkétől a vörösesbarnáig terjedő színskálán mozoghat.

Egyik érdekessége, hogy részben úszóhártyás lábai vannak, ami Amazónia kutyaféléi között kivételes. Ez arra utal, hogy jól alkalmazkodott a vizes élőhelyekhez, még akkor is, ha ideje nagy részét a folyóktól távolabb fekvő erdőkben tölti.

A faj jelenleg mérsékelten fenyegetettként szerepel a Természetvédelmi Világszövetség vörös listáján. Saját nemének egyetlen képviselőjeként nincs igazán közeli rokona. A kutatók szerint fennmaradásának kulcsa az amazóniai erdők megőrzése.

Mik az új felfedezések a faj kapcsán?

A mostani vizsgálatból kiderült, hogy a kisfülű kutya főként nappal aktív. Alkonyatkor és hajnalban alig aktív – ennek oka talán az lehet, hogy elkerüli az éjszakai ragadozókkal való versenyt.

Meglepő eredménye továbbá, hogy a faj messze nem olyan ritka, mint korábban gondolták. A becslések alapján egyes területeken akár 15 egyed is élhet 100 négyzetkilométerenként, ami bizonyos régiókban még a jaguárok sűrűségét is felülmúlja.