Különös családi életet ritka madarunk

A Temminck-partfutó Magyarországon ritka átvonulónak számít, és szaporodási stratégiája igen érdekes.

A lecsapolt halastó iszapos partján alig észrevehetően mozog néhány apró madár. Gyors léptekkel szaladgálnak a sekély víz szélén, miközben rovarok és más apró gerinctelenek után kutatnak. A Temminck-partfutó nem tartozik Magyarország legfeltűnőbb és leggyakoribb madarai közé, de hosszú vándorútja során rendszeresen felkeresi hazánkat.
Ez az északi tundrák lakója Eurázsia sarkköri vidékein költ, jellemzően víz közeli nyílt területeken – olvasható a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület oldalán. Bár nálunk rendszeres átvonulónak számít, jóval kisebb számban jelenik meg, mint a hozzá hasonló apró partfutó.
Többnyire magányosan vagy kisebb csapatokban figyelhető meg, gyakran más partfutófajok társaságában. Magyarországon főként július és október, illetve április és június között találkozhatunk vele, elsősorban lecsapolt halastavakon, szikes tavakon, szennyvízülepítők környékén és más kopár, nedves élőhelyeken.
Miért annyira különleges a Temminck-partfutó szaporodása?
A faj szaporodása szokatlan a madarak világában. A tojó rendszerint két hímmel párosodik egy szezonon belül, és két külön fészekaljat rak, miközben a hímek is több partnerrel szaporodhatnak. A revíren belül a tojó és a hím egy-egy fészekalj felneveléséről gondoskodik.
A fészekben általában négy tojás található, amelyekből három hét elteltével kelnek ki a fiókák. A fiatal madarak fészekhagyók, vagyis röviddel a kikelés után már követni tudják szüleiket.
A Temminck-partfutó főként apró rovarokkal, azok lárváival, valamint férgekkel és rákokkal táplálkozik. Európai állománya jelenleg stabilnak tekinthető, és a magyarországi védett területek, illetve az őszi halastócsapolások fontos pihenőhelyet biztosítanak számára a vonulás során.
A faj kivételes vándorképességét jól mutatja, hogy Magyarországon meggyűrűzött egyedeit később több európai országban is azonosították: egyes madarak Dániáig, mások Máltáig jutottak el, összekötve a Kárpát-medencét az északi tundrák és a mediterrán térség élőhelyeivel.







































































































































































































