Évekig a föld alatt él a magyarországi rovarvilág tankja

Nyári alkonyokon olykor méretes, zúgva repülő bogarak jelenhetnek meg a kertekben és erdőszéleken. Közülük az egyik leglátványosabb faj a hazai rovarvilág tankja, az orrszarvúbogár, amely termetével és jellegzetes szarvával könnyen felkelti a figyelmet.

Az orrszarvúbogár 24–45 milliméter hosszú, fényes vörösbarna színű bogár – olvasható a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság oldalán. Nevét a hímek jellegzetes, ívesen hátrahajló fejszarváról kapta, amelyhez az előtoron egy három tompa fogban végződő kiemelkedés társul. A nőstények jóval szerényebb „fegyverzettel” bírnak, fejükön csupán egy apró bütyök, előtorukon pedig ovális benyomódás látható.

Rövid, de tartalmas kifejlett élet jellemzi az orrszarvúbogarat

Az orrszarvúbugár jelentős részét nem kifejlett állapotban, hanem lárvaként tölti. A hatalmasra, akár 9–11 centiméteresre növő pajor 4–5 évig fejlődik a korhadó faanyagban, leggyakrabban tölgyfák föld alatti maradványaiban.

Ezzel szemben a kifejlett bogár élete rövid: az imágók már nem táplálkoznak, így csupán a szaporodás időszakára korlátozódik életük. Rajzásuk júniusra és júliusra esik, a bogarak sötétedéskor indulnak párt keresni.

A faj a Nyugat-Palearktikum nagy részén elterjedt, Európában, Észak-Afrikában és Közép-Ázsiában egyaránt előfordul. Magyarországon minden tájegységen megtalálható. Egykor elsősorban keményfás ligeterdőkben és tölgyesekben élt, napjainkban azonban számos másodlagos élőhelyet is meghódított. Lárvái megtelepedhetnek fűrésztelepek korhadó fahulladékában, fűrészporhalmokban vagy akár nedves kerti komposztokban is.

Természetes élőhelyeit az idős, holt fában gazdag erdők visszaszorulása és a tölgyesek csökkenése veszélyezteti. Ennek ellenére országos állománya jelenleg stabilnak tekinthető, mert sikeresen alkalmazkodott az ember által létrehozott élőhelyekhez is. Az orrszarvúbogár hazánkban védett faj, természetvédelmi értéke 50 ezer forint.