Az ámbráscetek körében is léteznek nyelvjárások

Úgy tűnik, hogy a nagy ámbráscetek kommunikációja régiónként eltéréseket mutat.

Egy új tanulmány alapján nemcsak az emberek, hanem a földközi-tengeri nagy ámbráscetek körében is léteznek nyelvjárások – számol be a The Guardian. A friss eredmények nemcsak az állatok társas életének megértésében segíthetnek, hanem annak megismerésében is, hogy miként alakulhatnak ki új kommunikációs formák az elszigetelődő populációkban.
Az ámbráscetek beszéde rendkívül összetett, rövid kattanások sorozataival, úgynevezett kódákkal kommunikálnak. Ezek ritmusa eltérhet az egyes csoportok között, és a szakértők szerint a különféle mintázatok dialektusokat képeznek.
Luke Rendell, a St. Andrews-i Egyetem munkatársa és a csapat tagja szerint a dialektus az állatok társas struktúráinak kialakításában játszik szerepet. A szakember úgy véli, ez bizonyos szempontból párhuzamba állítható azzal, hogy az emberek is könnyebben elegyednek szóba azokkal, akik hozzájuk hasonlóan beszélnek.
Miben térnek el a cetek nyelvjárásai?
A kutatók 2003 és 2021 közötti, 112 napon rögzített hangfelvételeket elemeztek. A felvételek a görögországi Hellén-árok vagy Calypso-árok térségében, a Földközi-tenger keleti medencéjében, illetve a spanyol partok közelében fekvő Baleár-szigetek térségében készültek.
Bbár mindkét térségben gyakoriak voltak a négy kattanásból álló kódák, azok ritmusa eltérőnek bizonyult. Úgy tűnik, a nyugati medencében élő cetek jellemzően három egyenletesen elosztott kattanást követően egy hosszabb szünetet tartanak, majd egy negyediket is kiadnak. A keleti populáció ezen mintázat gyorsabb változatát használja.
A két dialektus ugyanakkor nem teljesen különül el egymástól, mivel a keleti medencében élő cetek alkalmanként a nyugati változatot is alkalmazzák.
Hogyan alakulnak ki a cetdialektusok?
Korábbi genetikai elemzések azt mutatták, hogy a földközi-tengeri ámbráscetek viszonylag elszigetelődtek más óceáni populációktól, és a keleti, illetve nyugati medencék között is korlátozott a génáramlás. A mostani eredmények arra utalnak, hogy az állatok először a nyugati medencében telepedhettek meg mintegy 20 ezer évvel ezelőtt, majd később kelet felé terjeszkedtek, ahol fokozatosan kialakult az új, gyorsabb dialektus.
Rendell szerint a keleti példányok körében még fennmaradt a korábbi kommunikációs forma, ugyanakkor továbbléptek, és létrehozták a saját, kissé módosított verziójukat. Az eredmények alapján a dialektusok kialakulása lassú folyamat, amelyhez bizonyos fokú elszigetelődés szükséges. Hasonló jelenséget figyeltek meg az emberi nyelvek kulturális fejlődésében, valamint a madarak énekének regionális változataiban is.








































































































































































































