Csokoládé-hegyeket is láthatunk a koboldmakik szigetén

A Fülöp-szigetek középső részén fekvő Bohol a trópusi élővilág egyik legszebb helyszíne. Sűrű esőerdők, karsztos dombvidékek, kanyargó folyók és rendkívül gazdag élővilág jellemzik a mintegy 4100 négyzetkilométeres – tehát nagyjából Győr-Moson-Sopron vármegyényi – területet. A sziget hangulatát Judy Foto néven publikáló olvasónk fogta meg látogatása során.

A sziget nem véletlenül tartozik az ország legnépszerűbb célpontjai közé. Bohol egyik legismertebb természeti lakója a Fülöp-szigeteki koboldmaki – a világ egyik legapróbb, egyben evolúciós értelemben legősibb főemlőse.

Az apró termetű, hatalmas szemű állat a Fülöp-szigetek endemikus faja. Elsősorban az éjszakai életmódjához alkalmazkodott. Bohol természetvédelmi területein ma már külön rezervátumok óvják élőhelyét, ahol a látogatók csak szigorú szabályok betartásával figyelhetik meg a fák ágai között pihenő állatokat.

Dzsungel, folyó Boholon és a Csokoládé-hegység

A trópusi éghajlatnak köszönhetően Bohol egész évben meleg és csapadékos. A gyakori esőzések folyamatosan táplálják az esőerdőket, amelyek a sziget jelentős részét borítják.

A buja növényzet között kanyarog a Loboc folyó, amely az egyik legkedveltebb kirándulóhely a térségben. A folyón közlekedő tutajokról és hajókról a látogatók testközelből csodálhatják meg a dzsungelszerű tájat, miközben a part mentén pálmák és trópusi fák sorakoznak.

12 fotó

Bohol másik világhírű természeti látványossága a Mga Tsokolateng Burol, azaz a Csokoládé-hegység. A több mint ezer, szinte szabályos kúp alakú dombból álló táj a világ egyik legkülönlegesebb karsztvidéke. A dombokat borító fű a száraz évszakban barnás, csokoládészínt ölt, a régió neve is innen ered.

A sziget természeti értékei ugyanakkor sérülékenyek. Az élőhelyek átalakulása, a turizmus növekedése és a klímaváltozás egyaránt kihívást jelent a helyi ökoszisztémák számára. Szerencsére ma már egyre több természetvédelmi kezdeményezéssel próbálják meg megóvni a különleges élővilágot.