Utolsó esély: ezért fognák be a borneói orrszarvú utolsó vadon élő példányát

A szumátrai orrszarvú borneói alfajából mára csak két nőstény maradt.

Rendkívül kockázatos projekt révén szeretnék megmenteni a borneói orrszarvút – számol be az IFLScience. A súlyosan veszélyeztetett szumátrai orrszarvú borneói alfaja a kihalás szélén áll, a kutatók jelenleg mindössze két egyed létezéséről tudnak. A szakemberek célja, hogy valamilyen módon megóvják az állat genetikai örökségét.
Mindkét egyed nőstény, az egyik, Pahu, Kelet-Kalimantan erdőiben él szabadon, míg a másik, Pari, egy indonéziai orrszarvúvédelmi központban található. Mivel ismert hím példány már nincs életben, a szakértők új módszerrel próbálják megmenteni az alfaj genetikai állományának legalább egy részét.
A terv az, hogy petesejteket nyerjenek ki Pariból, majd azokat egy szumátrai orrszarvú hím spermájával termékenyítsék meg laboratóriumi körülmények között. A csapat abban bízik, hogy az így megszülető utódok megőrizhetik az eltűnőben lévő borneói alfaj genetikai sokféleségének egy részét.
Nagyon bonyolult a helyzet
A művelet azonban korántsem egyszerű. Parit először be kellene fogni, majd légi úton egy speciális létesítménybe szállítani. Az állatot jelenleg vadkamerákkal figyelik az erdőben. Korábban már megpróbáltak petesejteket nyerni Pahutól, de az állat egészségi problémái miatt ez nem vezetett sikerre. A fiatalabb Pari esetében a szakemberek kedvezőbb esélyeket látnak.
„A szumátrai orrszarvúk nagyobbak a borneói orrszarvúknál” – mondta Ari Wibawanto, Kelet-Kalimantan tartomány természetvédelmi hivatalának vezetője. A szakértő szerint ha hagyományos módon vagy természetes pároztatással próbálnánk őket szaporítani, az valószínűleg nem lenne sikeres.
A megtermékenyítést ezért végeznék el testen kívül. A későbbiekben egy másik orrszarvú szolgálhatna egyfajta béranyaként az embrió kihordásához.
Nem veszélytelen a művelet
A beavatkozás kockázatot is hordoz, hiszen az orrszarvúk befogása és átszállítása rendkívül stresszes folyamat. 2025-ben egy jávai orrszarvú pusztult el a faj első áttelepítési kísérlete után, 2016-ban pedig egy nőstény szumátrai orrszarvú hullott el egy költöztetést követően. Mindkét esetben korábbi sérülések vagy egészségi problémák is szerepet játszottak. Wibawanto szerint a cél az, hogy elkerüljék a technikai, egészségi és viselkedési problémákat, és az állat a lehető legkisebb stressznek legyen kitéve.
A borneói orrszarvú esete, valamint a mentési ötlet sokban hasonlít az északi szélesszájú orrszarvú történetére. A szintén a kihalás szélén álló alfajból ugyanúgy két példány maradt, a kutatók pedig évek óta mesterséges megtermékenyítéssel létrehozott embriókkal próbálják megmenteni az állományt.








































































































































































































