Fantasztikus képeken a sürgő-forgó búbosbankák

Retkes Tamás természetfotós képsorozata egyik legjellegzetesebb küllemű madarunk, a búbosbanka mindennapjaiba enged bepillantást.

A búbosbankák fiókanevelési időszakában szinte megállás nélkül zajlik a munka. Miután – általában május–június során – véget ért a kotlás, a szülők egymás után hordják a zsákmányt az odúban várakozó fiókáknak.
A természetjáró számára nagy szerencse és különleges élmény ezt a jelenséget megfigyelni. Így történt ez a közelmúltban Retkes Tamással, aki egész fotósorozatban dokumentálta a búbosbankák világát. A természetfotós neve valószínűleg nem ismeretlen a National Geographic online olvasói számára, hiszen már többször is a nap képének választottuk felvételeit.
Mit érdemes tudni a búbosbankáról?
A búbosbanka Magyarország egyik legkülönlegesebb megjelenésű madara. Rozsdássárga tollazata, fekete-fehér csíkos szárnyai és legyezőszerűen felmereszthető bóbitája messziről felismerhetővé teszik, röpte pedig sajátosan hullámzó – olvasható a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület oldalán.
Táplálékát kizárólag állati eredetű eleség alkotja: rovarokat, hernyókat, férgeket, tücsköket, sáskákat, bogarakat és más talajlakó gerincteleneket keres, amelyeket hosszú, enyhén lefelé hajló csőrével szedeget ki a földből. Emiatt gyakran látható legelőkön és állattartó telepek környékén, ahol a szerves trágyában különösen sok zsákmányra bukkan.
A faj odúkban költ, legszívesebben harkályok elhagyott lakhelyeit foglalja el, de korhadt fák üregeiben, kőrakásokban, épületek réseiben, sőt akár talajszinten is fészkelhet. A tojó 5–10, piszkosfehér tojást rak, amelyeken egyedül kotlik 16–19 napon át, miközben a hím gondoskodik az élelemről – írja a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság oldala.
A fiókák kikelése után már mindkét szülő részt vesz az etetésben, hiszen a gyorsan növekvő utódok rengeteg táplálékot igényelnek. A fiatal madarak nagyjából négy hét elteltével hagyják el a fészket.





Ezek a búbosbanka népi nevei
A fajt a népnyelv büdös bankának vagy szurtos dudunak is nevezi. Ennek oka, hogy a fiókák veszély esetén bűzös ürüléket spriccelnek a betolakodó felé, ilyenkor maga a költőüreg is meglehetősen kellemetlen szagúvá válik. Ez a különös védekezési módszer hatékonyan riasztja el a ragadozók egy részét.
A búbosbanka hosszú távú vonuló: a telet a Szaharától délre tölti, Magyarországra március és április folyamán érkezik vissza. Hazánkban elsősorban a mozaikos mezőgazdasági tájakat, gyümölcsösöket, szőlőket és ligeterdőket kedveli, de falvakban, kisebb településeken is rendszeresen fészkel. Állománya itthon 10–17 ezer párra tehető.
A faj jövőjét ugyanakkor veszélyezteti a mezőgazdaság intenzívvé válása, a rovarölő szerek használata, a vonulás során jelentkező kedvezőtlen hatások és a klímaváltozás.







































































































































































































