Fotókon a legnagyobb magyarországi rágcsáló élete

Az amerikai születésű, de Magyarországon élő Greening Isaac Csaba munkássága már nem ismeretlen a National Geographic magyarországi online kiadásának olvasói előtt. A fiatal természetfotós korábban többek között az erdei fülesbaglyok téli világába, valamint a hollók és varjak mindennapjaiba engedett bepillantást.

Legújabb projektjének középpontjában ezúttal az eurázsiai hód állt. A fotós csaknem két hónapon át követte az állatokat a Duna egyik zebegényi szakaszán, ahol szinte minden alkalommal kajakkal közelítette meg a helyszínt. Pilismarótról evezett át a folyón, és már május elején, közvetlenül a varjakat bemutató projektje lezárása után megkezdte a munkát.

„A fő cél a hódok várépítésének, veszekedéseiknek és általában az életüknek a dokumentálása volt. Nagyon szerettem volna a kölyköket is lefotózni, de mire eljött a nyár, rengeteg ember jelent meg a szigeten, így erre már nem volt lehetőség” – idézi fel.

Ilyen volt a hódok nyomába eredni

A terepi munka komoly kitartást igényelt – iskolai napokon a tanítás után, naplemente előtt indult útnak, hétvégén pedig gyakran délután négytől egészen este kilencig a vízen tartózkodott. A hódok napi ritmusát is fokozatosan ismerte meg: rendszerint késő délután indultak táplálkozni, majd estefelé visszatértek a várukba, ahol hosszabb időre eltűntek.

A hosszú megfigyeléseknek köszönhetően egyre közelebb kerülhetett az állatokhoz anélkül, hogy megzavarta volna őket. Előfordult, hogy kajakkal több mint egy órán át követte ugyanazt a példányt a sziget körül, a projekt végére pedig már egészen közelről figyelhette a család tagjait.

A legnagyobb kihívást egy látványos, de végül csak részben sikeres fotós ötlet jelentette. Egy esős nap után szivárvány jelent meg a Duna felett, a természetfotós pedig azt szerette volna elérni, hogy a hódokat ezzel a háttérrel örökítse meg. Két-három órán keresztül próbálkozott, de a végeredmény nem teljesen felelt meg az elképzeléseinek.

Greening Isaac Csaba a projekt előtt szakirodalomból is igyekezett felkészülni, a legtöbb tapasztalatot azonban a helyszínen, az állatok viselkedésének türelmes megfigyelésével szerezte meg.

28 fotó

Ez az ország legnagyobb rágcsálója

Az eurázsiai hód a kontinens legnagyobb termetű rágcsálója, Magyarországon is őshonos faj – olvasható a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság oldalán. Testhossza a farokkal együtt elérheti az 1,2 métert, tömege pedig a 30 kilogrammot is.

Kiváló úszó, akár 15 percig is képes a víz alatt maradni, táplálékát kizárólag növények alkotják. Tavasszal és nyáron főként vízi- és lágyszárú növényeket fogyaszt, ősszel és télen pedig elsősorban fűz- és nyárfák kérgét rágja.

A hódok monogám állatok, a pár tagjai rendszerint egész életükben együtt maradnak. Utódaik még évekig a családdal élnek, mielőtt önálló territóriumot keresnének.

Bár a köztudatban elsősorban a hódvárak építőiként élnek, valójában az eurázsiai hódok többsége partfalba vájt üregekben lakik, a várakat csak bizonyos körülmények között alakítják ki. A vízszint szabályozására épített gátjaik ugyanakkor jelentős hatással vannak élőhelyükre, új vizes élőhelyeket hozhatnak létre, amelyek számos más faj számára is kedvezőek.

A faj a 20. század elejére a túlzott vadászat miatt Európa nagy részéről eltűnt, de a sikeres visszatelepítési programoknak köszönhetően állománya látványosan megerősödött. A faj ma már szinte mennyi nagyobb folyónk mentén, valamint számos kisebb vízfolyásnál megtalálható. Az eurázsiai hód hazánkban védett, természetvédelmi értéke 50 ezer forint.