Példátlan vadászati módszert alkalmaz ez a pókfaj
A ballisztapók különleges csapdát állít, amely elképesztő erővel lövi ki a zsákmányt.
Egy új tanulmány alapján korábban ismeretlen vadászati módszert alkalmazó pókfajt írtak le Ausztrália trópusi esőerdeiben. Ajay Narendra, a Macquarie Egyetem munkatársa és a csapat tagja a The Conversation felületén mutatta be a felfedezést.
A kutatók által ballisztapóknak nevezett faj rugós csapdát épít, amelyet nem ő maga, hanem zsákmányai, az ázsiai szövőhangyák aktiválnak. A Propostira nembe tartozó apró, éjszakai faj megnevezése az ókori világ ostromgépére utal.
Hogyan működik a ballisztapók csapdája?
Az északkelet-ausztráliai York-félszigeten élő állat nappal egy levél fonákján megbújó selyemfészekben pihen. Éjszaka aztán sajátos, kúp alakú csapdát készít kifeszített selyemszálakból, amelyet vékonyabb réteggel von be. Narendráék azt feltételezik, hogy ez a bevonat olyan feromonokat tartalmaz, amelyek odacsalogatják a hangyákat.
Amikor aztán a rovar ráharap a csalira, a kúp leválik, és a kifeszített selyemszálak azonnal a központi hálóba rántják a prédát. A zsákmány akár 1367 méter per másodperc négyzetes gyorsulással is repülhet, ami nagyjából a gravitációs gyorsulás 140-szerese, illetve a vadászpilóták által elviselt legnagyobb g-terhelés 15-szöröse.
Miután a hangya teljesen belegabalyodik a hálóba, a pók odamegy, selyembe csomagolja, majd később elfogyasztja.
Példátlan biológiai katapultrendszert írtak le
„A ballisztapók csapdája energiahatékonyság szempontjából felülmúlja az összes eddig ismert, selyemalapú biológiai katapultrendszert” – fogalmazott Narendra. A mérések alapján a faj tömegéhez viszonyítva hálója több energiát tárol el, illetve nagyobb teljesítményt képes leadni, mint bármely más ismert biológiai katapult.
A kutatók szerint a rendkívüli teljesítmény evolúciós előnyt jelenthet. A csapda villámgyorsan rántja el a hangyát a boly közeléből, így a pók elkerülheti a többi rovarral való küzdelmet.
A ballisztapók vadászati módszere a csapda struktúrája mellett azért is érdekes, mert szinte kizárólag egyetlen zsákmányfajra van tervezve, valamint szerkezetét maga a préda aktiválja. A hasonló megoldások igen ritkák az állatvilágban.
Kiderült, miként csapódik össze a Vénusz légycsapója
Már Darwint is foglalkoztatta a kérdés: miként képes villámgyorsan rázáródni a belsejében járó rovarra a Vénusz légycsapója?
Már lehet szavazni az év madarára
A közönség ezúttal három bagolyfaj közül választhatja ki a kedvencét.
Új majomfajt fedeztek fel a kongói esőerdőkben
A faj a kolobuszmajmok közé tartozik, genetikája pedig igen érdekes.
Nem mindegy a rákosi viperának, hogy milyen növényzet veszi körül
Több éven keresztül vizsgálták a rákosi viperákat az Ökológiai Kutatóközpont munkatársai, így sikerült megállapítaniuk, milyen növényzet biztosít megfelelő élőhelyet számukra.
Mennyi idő kell, hogy helyrejöjjön egy erdő?
Ebben a videóban az erdők és gyepek ökológiai szerepéről beszélünk, különös tekintettel a vegetáció klímára gyakorolt hatására. Szó esik arról is, hogyan befolyásolják az adventív, különösen az inváziós növényfajok az őshonos élővilágot és a mikroklímát, valamint milyen összefüggések figyelhetők meg a természetes ökoszisztémák működésében.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
