Vihar sodorhatta Magyarországra ezt az alaszkai madarat

Magyarországon igazi ritkaságnak számító hosszúcsőrű cankógodát sikerült megfigyelni a Dél-Alföldön – számol be a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. Az állatot 2026. július 4-én észlelték, amennyiben hitelesítik a megfigyelést, úgy ez lesz mindössze az ötödik bizonyított hazai előfordulás. A mostani esetet még különlegesebbé teszi, hogy első alkalommal bukkant fel nászruhában a faj Magyarországon.

A különleges madarat a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet Vesszős-szék nevű vizes élőhely-rekonstrukcióján fedezték fel, ahol réti cankók és egy nagy goda társaságában táplálkozott. A területet bivalyok segítségével kezelik, így olyan sekély vizes, iszapos élőhely alakult ki, amely ideális táplálkozóhelyet biztosít számos partimadár számára – köztük olykor egészen váratlan vendégeknek is.

A madarat a felfedezés napján és másnap is több madarász sikeresen visszatalálta. A hitelesítést a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Nomenclator Bizottsága végzi.

Mit érdemes tudni a hosszúcsőrű cankógodáról?

A hosszúcsőrű cankógoda zömök testalkatú, kissé púpos hátú madár, amely első pillantásra a nálunk is ismert sárszalonkára emlékeztethet. Legfeltűnőbb bélyege rendkívül hosszú, tompa végű, enyhén lefelé hajló csőre, valamint erős, világos szemöldöksávja. A most megfigyelt egyedet különösen látványossá tette rozsdás narancsvörös nászruhája, amelyet sűrű pettyezettség díszített a nyakon és a mell felső részén.

Legyél Te is előfizetőnk!Tetszik a National Geographic online tartalma? A nyomtatott magazinban további, máshol nem elérhető történeteket és fotókat találsz. Aktuális előfizetési akciónk itt érhető el.

Táplálkozási módja is árulkodó. Csőrét gyors, szinte varrógépszerű fel-le mozdulatokkal szurkálja az iszapba, gyakran teljes hosszában a víz alá merítve, így kutat férgek, rovarlárvák és egyéb apró gerinctelenek után.

A faj természetes költőterülete rendkívül távol esik Magyarországtól: Alaszka nyugati és északi vidékein, valamint Északkelet-Szibéria tundráin fészkel. A fátlan tundrán egyszerű talajmélyedésbe rakja négy tojásból álló fészekalját. A kotlás kezdetén még mindkét szülő részt vesz az utódok gondozásában, később azonban a tojó elhagyja a fészket, a kotlás befejezése és a fiókák felnevelése pedig teljes egészében a hím feladata marad.

Hogyan kerülhetett a hosszúcsőrű cankógodáról Magyarországra?

Felmerül a kérdés, miként kerülhet egy ennyire távoli előfordulású madár a Kárpát-medencébe. A szakemberek szerint az ilyen ritka észak-amerikai kóborló fajokat gyakran erős viharok, sőt hurrikánok sodorják át az Atlanti-óceánon át Európába. Innen a különböző időjárási frontok tovább terelhetik őket a kontinens belseje felé. A mostani példány felbukkanásában is szerepet játszhattak a június végi hőhullámot lezáró, nyugatról érkező hidegfrontok.

A faj közeli rokona, a rövidcsőrű cankógoda egyébként Európában még ritkább vendég. A két madarat sokáig egyetlen fajnak tekintették, és csak 1950-ben választották szét őket rendszertanilag. Az elkülönítésük ma sem egyszerű, különösen nyugalmi tollruhában, amikor a csőrhossz és a testalkat jelentős átfedést mutathat. A legmegbízhatóbb határozóbélyeg gyakran a hangjuk, a most megfigyelt nászruhás madár azonban megjelenése alapján is viszonylag könnyen azonosítható volt.

A hosszúcsőrű cankógoda szerte a kontinensen rendkívüli ritkaságnak számít: mindössze 20–30 hiteles előfordulását tartják számon, és több korábban elfogadott adatot később visszavontak. Angliában például ma már csupán négy megfigyelést tekintenek bizonyítottnak.