11 500 fényévnyi gombafonal húzódik a talajban

Elkészült a Föld gyökérgombáinak első globális térképe.

A növények gyökereiken keresztül veszik fel a vizet és a tápanyagokat a talajból ehhez a növényfajok 70 százaléka vele szimbiózisban élő segítőtársat is tart. A gyökerekbe benőtt gombák, amelyeket arbuszkuláris mikorrhiza gombáknak neveznek a szakemberek, javítják a tápanyagfelvételt, növelik a kórokozókkal szembeni ellenállóképességet, segítik a növény fejlődését.

Cserébe a gomba kész tápanyagokat kap a növényektől. Ennek köszönhetően ez a gombatömeg évente egymilliárd tonna szenet épít be a talajokba. Egy nemzetközi kutatócsoport nemrégiben összegezte a tudásunkat e talajlakó gombákról, és globális, interaktív térképet állított össze az eloszlásáról. A kutatásról a Sheffieldi Egyetem számolt be.
A szakemberek 322 korábbi kutatás adatait elemezték, ezzel több mint 160 ezer talajminta felmérése alapján tudtak számításokat végezni. Ezen felül a gombahálózatot alkotó szálacskákról, a gombák mikroszkopikus hifáinak százezreiről, laboratóriumban készült speciális felvételekből nyert információkkal egészítették ki a modelljüket.
A meglévő adatok alapján becsléseket végeztek, hogy az adathiányos területeken milyen mennyiségű lehet a talajban a gyökerekbe épült gombahálózat, és ebből született meg a globális térkép.
Egyetlen teáskanálnyi talajban 10 méter gombafonalat találhatunk.
Így tudták kiszámítani, hogy 110 billiárd (110 000 000 000 000 000) kilométer hosszúságú ez a típusú gombahálózat bolygónkon – ez csillagászati távolság, átszámítva 11 500 fényévet jelent, ami olyan hosszú, hogy így a Tejútrendszer középpontjáig vezető út felét megtehetnénk . A hifákban lévő szén tömege pedig mintegy 300 millió tonna, ami 4-6-szor több az emberiség teljes tömegénél.
E hatalmas hálózat hatalmas munkát is végez: egészséges talajban a gombafonalak segítségével a növények gyökerei mintegy százszor több talajt érhetnek el és használhatják annak tápanyagait. A gombafonalak segítségével jut hozzá a növény az általa használt foszfor 80 százalékához.
A kutatók e létfontosságú hálózatra leselkedő veszélyeket is feltárták. A mezőgazdasági területeken kb. a fele csak a gombahálózat sűrűsége a természetes területekének. Érdekesség, amit talán sokan nem is gondolnának, hogy a füves térségekben található a globális gombahálózat 40 százaléka – azonban sajnos ezek bolygónk legkevésbé védelmezett ökoszisztémái.
Ráadásul e területek négyszer gyorsabban válnak a mezőgazdaság áldozataivá, mint az erdők. Sajnos elmondható, hogy a gombahálózatok legsűrűbb régiói 95 százalékban kívül esnek a védett területeken.

A gyökerekhez kapcsolódó gombák több százmillió éve formálják bolygónk növényvilágát s ezen keresztül az egész szárazföldi ökoszisztémát. Ennek ellenére túl keveset tudunk róluk, holott kulcsszerepük van az ökoszisztéma fenntartásában, az élelmiszer-biztonságban, de még a klímánk szabályozásában is. Épp ideje annak, hogy jobban megismerjük és megértsük a működését.








































































































































































































