Él és virul: elveszettnek hitt korallzátony rejtőzik Benin partjainál

Egy új tanulmány alapján több mint 60 év után bukkantak ismét élő korallzátonyra Benin partjainál – számol be az IFLScience. A szakértők korábban azt hitték, a régióból eltűntek az ilyen típusú élőhelyek. Az eredmények arra utalnak, hogy Nyugat-Afrika mélyebb tengeri ökoszisztémái jóval gazdagabbak a feltételezettnél.

Az érintett élőhely egy úgynevezett mezofotikus korallzátony. Ezek a zátonyok 50–150 méteres mélységben találhatók, ott, ahová még eljut valamennyi napfény, de a víz már hűvösebb, mint a sekély trópusi korallzátonyoknál. Bár ökológiai szempontból rendkívül fontosak, a tudósok viszonylag keveset tudnak róluk.

A Benin partjainál húzódó zátonyt az 1960-as években azonosították, amikor a kutatók a térség halállományát vizsgálták. Később azonban senki sem tért vissza a helyszínre, és általánossá vált az a feltételezés, hogy a korallok időközben elpusztultak.

Legyél Te is előfizetőnk!Tetszik a National Geographic online tartalma? A nyomtatott magazinban további, máshol nem elérhető történeteket és fotókat találsz. Aktuális előfizetési akciónkról itt tájékozódhatsz.

Hatalmas zátonyrendszer húzódhat a partoknál

Az új expedíció során oldalra tekintő szonárral térképezték fel a tengerfeneket, majd víz alatti drónokkal vizsgálták meg az ígéretes területeket. A felvételek alapján kiderült, hogy a zátony továbbra is él, és elsősorban nyolcosztatú virágállatokból álló korallkert alkotja. A kutatók nyolcféle korallt és nyolc halfajt is azonosítottak a területen.

Gérard Zinzindohoué, a Benini Halászati és Óceánkutató Intézet munkatársa és a csapat tagja szerint lenyűgöző volt a tengerfenék feltérképezése. Mint hozzátette: az első felvételek különösen emlékezetesek voltak. „Egyszerre éreztem izgatottságot és hitetlenkedést: ennyi év után hirtelen ott volt előttünk valami, amiről egészen addig csak feltételezéseink voltak” – tette hozzá.

A szakemberek szerint a feljegyzések alapján elképzelhető, hogy Benin partjai mentén egy mintegy 40 kilométer hosszú korallzátony-rendszer húzódik, amelynek eddig csupán kis részét sikerült felmérni. A kutatók egyelőre nem tudtak mintát venni a korallokból, ezért további vizsgálatokra lesz szükség a fajok pontos azonosításához.

„Ha korlátlan kutatási forrás állna rendelkezésemre, az első dolgom az lenne, hogy visszatérjek a helyszínre egy átfogó búvár- és mintavételi programmal. Ezek az ökoszisztémák a világ ezen részén még mindig alig ismertek, és minden új információ rendkívül értékes” – nyilatkozta Zinzindohoué.