Látványos, éjszakai rovar látogatja a hársfákat

Az idei esztendőben már nyár elején nagy melegek voltak, ezért a házunk előtt álló hatalmas kislevelű hárs virágzása a korábbi egy-másfél hétről mindössze hat napra rövidült – feltehetően részben a klímaváltozás miatt. Ebben az időszakban a hajnali és késő esti órákban nagy számban lehetett megfigyelni a fa törzsén a hársfaszendert (Mimas tiliae). Bár alapvetően éjszakai aktivitású faj, ilyenkor nappal is gyakran látható, amint a hársfák törzsén pihen.

Világszerte mintegy 2000 szenderfaj ismert, közülük Magyarországon 19 fordul elő. Táplálkozásukhoz hosszú pödörnyelvüket használják, bár egyes fajoknál ez hiányzik, ezek kifejlett állapotban egyáltalán nem táplálkoznak.

Erőteljes, áramvonalas testfelépítésük a vándorló életmódhoz alkalmazkodott, robusztus testük pedig lehetővé teszi, hogy hosszú ideig egy helyben lebegjenek a virágok előtt. Hernyóik könnyen felismerhetők az utolsó potrohszelvényen található farokszerű nyúlványról. Többségüknek évente egy vagy két nemzedéke fejlődik.

Legyél Te is előfizetőnk!Tetszik a National Geographic online tartalma? A nyomtatott magazinban további, máshol nem elérhető történeteket és fotókat találsz. Aktuális előfizetési akciónkról itt tájékozódhatsz.

Hogyan ismerhetjük fel a hársfaszendert?

A hársfaszender hernyója feltűnő szépségű: teste élénkzöld, oldalán hófehér csíkok húzódnak, farokszerű nyúlványa pedig ragyogó azúrkék. A nőstény petéit egyesével vagy párosával rakja a hársfalevelek fonákára

A képen látható kifejlett lepke testhossza körülbelül négy centiméter, rajzolata és színezete pedig igen változatos. Egyes példányokból teljesen hiányzik a zöld szín, mások barnás árnyalatúak. A faj április végétől július közepéig repül.

Ha a nappal pihenő lepkét megzavarják, érdekes viselkedést figyelhetünk meg: érintésre erőteljesen rezegtetni kezdi a szárnyait. Ennek oka, hogy robusztus testének felmelegítésével energiát gyűjt a felszálláshoz.

Minél nagyobb egy szenderfaj, általában annál hosszabb ideig rezegteti a szárnyait repülés előtt. A hársfaszender Európa-szerte elterjedt, még az északi országokban is előfordul. Magyarországon jelenleg gyakori fajnak számít, természetvédelmi oltalom alatt nem áll.