Ez a madarunk megmutatja, mennyire egészséges a mezőgazdaság

Számos állatfaj ismert, amelynek jelenléte sokat elárul az adott élőhely állapotáról. Ezek közé tartozik a sordély, amely a mezőgazdasági táj egyik legjobb indikátora – olvasható a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület oldalán. Ahol ez a viszonylag zömök énekesmadár nagy számban előfordul, ott általában változatosabb, természetközelibb agrárélőhelyek maradtak fenn.

A sordély különös szerelmi élete

A sordély a sármányfélék családjának legtermetesebb európai képviselője. Testhossza közel 20 centiméter, zömök testfelépítésű, barna tollazata pedig kiváló álcázást biztosít számára a mezőkön. Bár külseje visszafogott, hangja annál jellegzetesebb: a hímek tavasszal bokrok, villanypóznák vagy vezetékek tetejéről hallatják fémes, csörgő éneküket, amellyel egyszerre jelölik ki területüket és próbálják magukhoz csalogatni a tojókat.

A faj szaporodási stratégiája is különleges. A sordélyoknál gyakran egyetlen hímhez akár két-három tojó is tartozhat. Emiatt a hím szinte kizárólag az énekléssel foglalkozik, a fészeképítés, a kotlás és a fiókák felnevelése teljes egészében a tojó feladata.

A jól rejtett fészket többnyire a talajon, sűrű növényzetben alakítja ki, évente pedig rendszerint két fészekaljat is felnevel. A fiókákat fehérjedús táplálékkal – tücskökkel, hernyókkal, pókokkal és más rovarokkal – eteti, míg a kifejlett madarak nyáron vegyesen fogyasztanak rovarokat és magvakat, télen viszont szinte kizárólag gyom- és gabonamagvakon élnek.

Veszélyben a sordély?

A faj Afrika északnyugati részétől Nyugat- és Közép-Európán át egészen Törökországig és Iránig költ – írja a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság. Magyarországon általánosan elterjedt, elsősorban az Alföldön és a dombvidékeken fordul elő, állománya 165–225 ezer párra tehető.

A természetvédők azonban egyre nagyobb figyelemmel kísérik a helyzetét. A sordély ugyanis szorosan kötődik a hagyományos, mozaikos mezőgazdasági tájakhoz, ahol kisebb parcellák, mezsgyék, bokorsávok és kaszálók váltják egymást. Az intenzív mezőgazdaság, a nagytáblás művelés, a növényvédő szerek használata és a természetes élőhelyelemek eltűnése jelentősen rontja életfeltételeit.

Különösen nagy veszélyt jelent a túl korai kaszálás. Mivel a sordély a talaj közelében fészkel, a fészkek könnyen megsemmisülhetnek a mezőgazdasági munkák során. Számos európai kutatás igazolta, hogy a kaszálások időpontjának későbbre halasztása jelentősen növeli nemcsak a sordély, hanem sok más földön fészkelő madár költési sikerét is.

A faj ugyan még nem számít veszélyeztetettnek, állománya Európa-szerte csökken. Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 ezer forint.