Nem szorulnak segítségre a magányos gólyafiókák

A szakemberek szerint akár árthatunk is vele, ha jó szándékkal segítséget akarunk hívni egy-egy gólyafiókához.

Az esetek túlnyomó többségében nem szorulnak segítségre a magányosnak tűnő gólyafiókák – hívja fel rá a figyelmet a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság. Amint friss közleményükben írják, az elmúlt napokban tömegesen kapnak üzeneteket és telefonhívásokat megmentésre váró fiatal gólyák miatt, ám a szóban forgó példányok szinte kivétel nélkül egészségesek és röpképesek.
A nemzeti park munkatársai kiemelték, a gólyák nem egyszerre rakják le a tojásaikat, nem egyszerre kelnek ki a fiókák és rossz években, amikor kevés a táplálék, nagy méretbeli és fejlettségi különbségek lehetnek köztük. Értelemszerűen a legkisebb marad bent legtovább a fészekben. Amint más fészeklakó madarak, úgy a gólyák is egyre kevesebb táplálékot hordanak a fiókáknak, így végül az éhség adja meg a végső lökést a kirepülésükhöz.
Egy ideig ezután még visszajárhatnak éjszakázni vagy pihenni a fészkükre, a helyi lakosok ilyenkor hihetik azt, hogy magukra hagyottan vesztegelnek, pedig erről szó sincs.
Sőt, mivel a fészkeket nem figyeli senki 0-24-ben, az sem biztos, hogy ugyanazt a fiókát látják ott mindig.
A bejelentett esetekben a fiókának általában nincs semmi baja. A nemzeti park szerint ezért bejelentést csak akkor érdemes tenni, ha szemmel látható és egyértelműen sérülése van a megfigyelt madárnak, például vérzik, törött a lába vagy a szárnya. Ha ilyen sérülés nem figyelhető meg rajta, és nincsen madzag sem rátekeredve a lábára vagy a testére, a tűzoltók és a természetvédelmi hatóságok értesítése indokolatlan, sőt ártalmas, hiszen csak elveszi az időt a valódi szükséghelyzetek megoldásától.
A fehér gólyák általában augusztus 20. táján hagyják el Magyarországot, hogy megkezdjék a vonulást a telelőterületeik felé. A melegedő éghajlati viszonyok miatt azonban egyre többen maradnak nálunk télire is, viszonylag enyhe, hómentes teleken ugyanis a gólyák találnak maguknak elegendő táplálékot. A hideg hónapokban szintén gyakori, hogy az emberek elkezdenek aggódni értük, ám valójában ilyenkor is jól boldogulnak, nem hiányzik nekik a támogatásunk.
A Magyar Madártani Egyesület (MME) szerint a gólyák akkor maradnak Magyarországon, ha úgy mérik fel, jobban járnak a téli hideg átvészelésével, mint az Afrikáig tartó hosszú vonulással. Az utazás ugyanis cseppet sem egyszerű számukra, mintegy 18 000 kilométert kell megtenniük, miközben számos veszéllyel néznek szembe. Itthon viszont télen is tudnak vadászni egerekre, pockokra a többnyire hómentes gyepeken, szántókon, ha pedig a helyzet úgy kívánja, akár dögöket is esznek.








































































































































































































