Különös szagot áraszt termetes rovarunk

Vannak rovarok, amelyek elegáns megjelenésükkel egyszerűen vonzzák a tekintetet. Közéjük tartozik a pézsmacincér, amely ugyan nem a legismertebb hazai cincérfaj, ám kétségkívül az egyik legszebb: fémesen zöld teste, kékes lábai és hosszú csápjai miatt igen feltűnő lehet a fák kérgén.

A pézsmacincér viszonylag nagytermetű bogár, testhossza rendszerint 13–34 milliméter, de ennél nagyobb példányok is előfordulhatnak – olvasható a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság oldalán. Alapszíne többnyire fémesen zöld, de szárnyfedői gyakran kékes, rézvörös vagy csaknem fekete árnyalatban is pompázhatnak. Hosszú, kékes csápjai és lábai, valamint a szárnyfedők két hosszanti bordája és az előtor oldalán található tüskék alapján könnyen felismerhető.

Legyél Te is előfizetőnk!Tetszik a National Geographic online tartalma? A nyomtatott magazinban további, máshol nem elérhető történeteket és fotókat találsz. Aktuális előfizetési akciónkról itt tájékozódhatsz.

Nevét különleges illatáról kapta. Az utótor mirigyének váladéka szalicil-aldehidet tartalmaz, amely pézsmára emlékeztető, jellegzetes szagot áraszt. Ez a szokatlan tulajdonság a hazai bogarak között is ritkaságnak számít.

Hol él a pézsmacincér?

A kifejlett bogarak rajzásának csúcsa rendszerint június végétől július végéig tart. Nappal aktívak, többnyire a fűzfák magasabb részein, a törzsön vagy a lombkoronában tartózkodnak. Táplálékukat elsősorban a fák kifolyó nedvei adják, de alkalmanként virágokat is felkeresnek.

A faj lárvái a fűzfák és más tápnövényeik fájában fejlődnek, ahol kiterjedt járatrendszert rágnak. Ez helyenként a törzsek károsodását is okozhatja, igaz, természetes körülmények között a pézsmacincér az ártéri erdők ökológiai folyamataiban kulcsszerepet játszik. Jellegzetes lakója a hullámtéri fűz-nyár ligeterdőknek, de csatornapartok, ligetek, sőt városi parkok és kertek idős fűzfáin is találkozhatunk vele.

Elterjedési területe rendkívül hatalmas: az Atlanti-óceántól egészen a Csendes-óceánig megtalálható, vagyis tipikus euroszibériai faj. Bár fejlődése csak néhány fafajhoz kötődik, hazai állománya egyelőre stabilnak számít, mivel kedvelt tápnövényei még sokfelé előfordulnak.

A legnagyobb veszélyt az jelenti számára, hogy a természetes fűzállományokat egyre több helyen hibrid nyárültetvények váltják fel. A pézsmacincér Magyarországon védett faj, természetvédelmi értéke 5000 forint.