Kihalásukig kereskednek ezekkel az orchideákkal

Úgy tűnik, a dekoratív, sokszor kifejezetten ritka Dracula-orchideákra súlyos hatást gyakorol a kereskedelem.

Az orchideák, azaz kosborok a növényvilág legdekoratívabb képviselői közé tartoznak. Bár sokan a trópusokhoz kötik őket, Magyarországon is találkozhatunk velük a természetben.
Igaz, ezek a növények messze nem olyan népszerűek, mint például Dél-Amerika orchideái. Ezek közé tartoznak azok a sajátos, viráguk közepén arc- vagy pofaszerű formát öltő fajok, amelyek az elmúlt években igen ismertté váltak a közösségi oldalaknak köszönhetően.
Egy új tanulmány alapján ugyanakkor ezek a különleges növények, a Dracula nemzetség képviselői azonban nagy veszélyben vannak – számol be a ScienceAlert. Úgy tűnik, az andoki köderdőkben honos fajok közel 70 százaléka veszélyeztetett, ráadásul a nemzetség szinte valamennyi tagja megjelent már a nemzetközi növénykereskedelemben.
Legyél Te is előfizetőnk!Tetszik a National Geographic online tartalma? A nyomtatott magazinban további, máshol nem elérhető történeteket és fotókat találsz. Aktuális előfizetési akciónkról itt tájékozódhatsz.
Különleges orchideák a kereskedelemben
A Dracula nevét nem a vámpírokról, hanem a latin kis sárkány kifejezésről kapta, utalva a virág hosszú, agyarszerű csészeleveleire. A nemzetség első orchideáját 1871-ben fedezték fel az Andok kolumbiai részén. A különleges növények hamar felkeltették az európai botanikusok és gyűjtők figyelmét, és rövid időn belül üvegházakba kerültek, a vonzerejük pedig azóta sem csökkent.
Edicson Parra-Sánchez, a Cambridge-i Egyetem munkatársa és kollégái a közelmúltban 1981 és 2023 közötti nemzetközi kereskedelmi adatokat elemezve próbálták jobban megérteni a csoport helyzetét. A kutatók arra jutottak, hogy a 133 ismert Dracula-fajból 121, vagyis 91 százalék szerepelt a hivatalos nemzetközi kereskedelemben. Ez idő alatt több mint 112 ezer növény cserélt gazdát 25 exportáló és 52 importáló ország között.
A hivatalos nyilvántartások alapján valamennyi példány mesterséges szaporításból származott, vadon gyűjtött növényt egyetlen esetben sem jelentettek. A szakértők azonban kételkednek azzal kapcsolatban, hogy ez minden esetben megfelel a valóságnak. A frissen felfedezett fajok biológiája gyakran alig ismert, ezért nehéz megállapítani, valóban faiskolában nevelt példányokról van-e szó.
Erre utal az is, hogy a Dracula-fajok 89 százalékát nem természetes élőhelyen, hanem kertészetekben vagy gyűjteményekben lévő növények alapján írták le tudományosan. Mindössze a fajok 7 százalékát ismertették bizonyítottan vadon élő példányok alapján, sok esetben tehát egy orchidea már kereskedelmi forgalomban volt, mire hivatalosan tudományos nevet kapott.
Komolyabb védelmet érdemelnének a Dracula-orchideák
A helyzetet súlyosbítja, hogy a nemzetség fajainak 69 százaléka kevesebb mint hat ismert lelőhelyen fordul elő, egyesek pedig kizárólag egyetlen völgyben élnek. A Dracula anthracina például csupán egy erdőfoltból ismert, ahol mindössze 17 kifejlett példányt tartanak számon, ennek dacára már felfedezése évében megjelent a nemzetközi kereskedelemben.
A kutatók szerint a jelenlegi szabályozás nem nyújt elegendő védelmet. A Dracula-orchideák jelenleg a CITES II. függelékében szerepelnek, amely engedélyhez köti, de lehetővé teszi a nemzetközi kereskedelmet. A szerzők azt javasolják, hogy a teljes nemzetséget sorolják át az I. függelékbe, amely kereskedelmi célú nemzetközi forgalmazását gyakorlatilag megtiltaná.
A szakemberek szerint erre azért is szükség lenne, mert néhány faj már szinte eltűnt. A Dracula fafnirt például a tudományos leírása óta sem a természetben, sem termesztőknél nem figyelték meg újra, míg a Dracula inexperata csak azon az egyetlen helyszínen ismert, ahol először felfedezték.










































































































































































































