Ez a madárfajunk szinte észrevehetetlen a fákon

Vannak madárfajok, amelyeknek megfigyelése különös kihívást okoz. Közéjük tartozik a füleskuvik, amely barnás, mintázott tollazata miatt szinte beleolvad a fák kérgébe, napközben ráadásul nem aktív, ilyenkor visszavonul – jellegzetes tollfüleit nyugalmi állapotban le is lapítja. Éjszakai életmódja miatt leginkább jellegzetes hangja árulja csak el jelenlétét.

A füleskuvik az egyetlen Magyarországon költő, vonuló bagolyfaj – olvasható a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület oldalán. A telet Afrikában tölti, és április második felében érkezik vissza hazánkba, majd szeptember elejére a hazai állomány döntő többsége útnak indul. Költési időszakban elsősorban rovarokkal táplálkozik.

Nem kedveli a sűrű, zárt erdőket, inkább az alföldi és dombsági, mozaikos élőhelyeken telepszik meg. Magyarországon felhagyott gyümölcsösökben, szőlőkben és telepített fenyvesekben is költ. Odúlakó faj, gyakran elfoglalja a szalakóták számára kihelyezett D típusú költőodúkat.

Legyél Te is előfizetőnk!Tetszik a National Geographic online tartalma? A nyomtatott magazinban további, máshol nem elérhető történeteket és fotókat találsz. Aktuális előfizetési akciónkról itt tájékozódhatsz.

Évente rendszerint egyszer költ, fészekaljában 3–6 tojással. A tojásokon csak a tojó kotlik, és ha az első költés meghiúsul, pótköltésbe kezdhet. Mivel a rendelkezésére álló rovarok mennyisége erősen befolyásolja a költési sikert és a fiókák számát, a növényvédő szerek használatának csökkentése is segítheti a faj fennmaradását. Az odúk kihelyezése szintén hozzájárulhat az állomány gyarapodásához.

A faj Magyarországon viszonylag gyakori fészkelő. A hazai példányok főként a Száhel-övezetben és Afrika északi szubtrópusi területein telelnek.