A kihalás széléről mentették meg ezt a lepkefajt

Az Oarisma poweshiek az élőhelyek elvesztése és a rovarirtók miatt került végveszélybe.

Úgy tűnik, új esélyt kapott egy, a 2000-es évek elején a kihalás szélére sodródott észak-amerikai lepkefaj – számol be az IFLScience. A közelmúltban michigani természetvédők szabadon engedték az Oarisma poweshiek fogságban tenyésztett egyedeit, és a Michigani Állami Egyetem kutatói szerint az állomány mára annyira megerősödött, hogy ezzel sikerül megmenteni a fajt.
A lepke korábban az Egyesült Államok középnyugati részén, Iowától Michiganig, valamint Kanada déli részén is elterjedt volt, állománya azonban az elmúlt két évtizedben drámaian visszaesett. A természetes élőhelyek elvesztése, a vizes területek pusztulása és a mezőgazdasági gyakorlatok mellett a neonikotinoid rovarirtók is szerepet játszhattak a hanyatlásban.
A faj utolsó jelentős amerikai menedékévé Michigan vált, ahol a Nagy-tavak környezetében olyan ritka préri- és lápréti élőhelyek maradtak fenn, amelyek megfelelő körülményeket biztosítanak számára. A természetvédelmi programban nemcsak a lepkék tenyésztésére, hanem élőhelyük helyreállítására is összpontosított.
Legyél Te is előfizetőnk!Tetszik a National Geographic online tartalma? A nyomtatott magazinban további, máshol nem elérhető történeteket és fotókat találsz. Aktuális előfizetési akciónkról itt tájékozódhatsz.
„Az Egyesült Államok prérijeinek és láprétjeinek több mint 99 százaléka elveszett” – mondta David Pavlik, a Michigani Állami Egyetem munkatársa. A kutató szerint a lepke élőhelyének javítása az adott terület egyéb fajaira is kedvezően hat.
Így segítették az Oarisma poweshieket
A szakemberek különleges, fóliaszerű építményekben tenyésztették a lepkéket, amelyekben a hernyók fejlődéséhez szükséges párás körülményeket biztosították. A kifejlett példányokat ezután megjelölték, hogy a szabadon engedés után nyomon követhessék őket. Ehhez kis mennyiségű izofluránt használtak, amely rövid időre elkábította az állatokat. „Mivel nagyon kis mennyiséget használunk, a lepkék a megjelölés után nagyon hamar, általában 30 másodperc és egy perc között felébrednek” – emelte ki Pavlik.
Az első, 102 egyedből álló csoportot 2022-ben engedték szabadon, 2025-ig pedig további mintegy 1300 fogságban tenyésztett lepke követte őket. Míg 2022-ben az egész Egyesült Államokban mindössze kilenc észlelést dokumentáltak, ma már egyetlen séta során akár több száz példányt is meg lehet figyelni az érintett michigani élőhelyeken.
A faj helyzete azért is fontos, mert az állományok állapota szélesebb körű környezeti változásokat jelezhet. Nick Haddad, a Michigani Állami Egyetem szakértője szerint a lepkék olyanok, mint a bányákban egykor használt kanárik. „Az Egyesült Államok középnyugati részén és egészében az elmúlt két évtizedben a lepkék negyedét elveszítettük. Ebbe nagyon gyakori fajok is beletartoznak” – húzta alá.









































































































































































































