Sokkal több fajt veszélyeztet a bányászat, mint eddig gondoltuk

Mindennapi életünk elképzelhetetlen volna bányászat nélkül. Használati tárgyaink, energiafelhasználásunk, közlekedés-szállítás és sok minden más terület használ olyan anyagokat, amelyeket a föld mélyéből kell kitermelnünk. Azonban a bányák nemcsak a nyersanyagokhoz segítenek minket hozzá, de átalakítják az élőhelyeket is. Nemrégiben a Cell Reports Sustainability folyóiratban számolt be egy kutatócsoport arról a munkáról, melyben felmérték, hogy végül is hány faj számára jelent veszélyt a bányászat.

A kutatók a világ eddig készült legrészletesebb bányászati térképét hasonlították össze a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) adatbázisával, amelyben az egyes veszélyeztetett fajok elterjedési területe szerepel. Így 135 ország 75 ezer felszíni bányáját vizsgálták át, amelyek összességében mintegy 3,3 millió négyzetkilométer területet fednek le – ez kb. akkora terület, mint India. E területekbe beleszámolták a bányagödrök pár kilométeres közvetlen környezetét is, amelyre a bányászat biztosan kihat például a vízkiemelés, szennyezés révén.

Az eredmények meglehetősen kijózanítóak lettek. Az IUCN Vörös Listája jelenleg mintegy 176 ezer faj természetvédelmi besorolását tartalmazza, ezek közül közel 50 ezer számít veszélyeztetettnek. A mostani kutatás szerint a bányászat több mint 12 ezer faj számára jelent ismert veszélyforrást. A kutatók azonban a bányák elhelyezkedését a fajok ismert elterjedési területeivel is összevetették. Eszerint azonban a veszélyeztetett fajok 28 százalékának élőhelye eleve átfed a jelenlegi bányaterületekkel.

Emellett 2931 olyan faj van, amelynek elterjedése átfed a bányák területével, de az IUCN adatlapján a bányászat mégsem szerepel hivatalosan veszélyeztető tényezőként. Ez arra utal, hogy számos faj esetében a bányászat természetvédelmi kockázatát még nem ismerték fel vagy nem értékelték újra. Akadnak egészen szélsőséges esetek is. 101 veszélyeztetett faj elterjedési területének legalább háromnegyede bányászati területre esik, mégsincs nyoma annak, hogy ezt hivatalosan fenyegetésként kezelnék a természetvédelmi szakemberek.

Sok esetben a bányák olyan helyszíneken helyezkednek el, amelyek egyúttal számos fajnak is az otthonát jelentik, mivel a biológiai sokféleség általában nagyobb a geológiai szempontból is változatos területeken. Gondoljunk csak az új-guineai hegyvidékre, vagy más, hegyekkel tarkított területre. Itt akár minden egyes hegynek külön endemikus fajai lehetnek, amelyek számára végzetes lehet a bányászat.

A bányák és a veszélyeztetett fajok közti területi átfedés azonban minden kontinensen jelen van.

A kutatók azt is megvizsgálták, mi várható a jövőben – a helyzet nem igazán biztató. Arra jutottak, hogy számos kritikus ásványkincs kitermelése indulhat be olyan helyszíneken, ahol további 3200 fajra nézve jelent majd veszélyt e tevékenység. E csoportba 20 súlyosan veszélyeztetett faj teljes ismert élőhelye is beletartozik, vagyis e 20 faj kizárólag ott él, ahol a jövőben bánya nyílhat.

A kutatók hangsúlyozták, hogy különösen fontos lenne frissíteni a természetvédelmi adatbázist e szempontok szerint. Ha ez megtörténik, a bányanyitások tervezésekor már korábban felismernénk azokat a területeket, ahol a nyersanyag-kitermelés és a biológiai sokféleség megőrzése a legélesebben ütközik egymással.