Menekülnek a lepkék a klímaváltozás elől

Az egyre drámaibb mértékben átalakuló éghajlatunk nemcsak minket, embereket tesz kiszolgáltatottá, hanem mindazokat az élőlényeket is, amelyek létezése az emberi életre is meghatározó. Bár a legtöbbször a cuki, szőrös emlősök kerülnek előtérbe, ezeket „illik” megóvni, az igazság az, hogy a bolygónk működésébe az apróbb, kevésbé cukinak tartott lények sokkalta nagyobb mértékben beleszólnak.

Talajban élő mikrobák és gerinctelenek nélkül például nem volna lebontás, nem volna a növények számára tápanyag. A rovarokról legfeljebb a beporzás jut eszünkbe, de ők képezik a szárazföldi ökoszisztéma legfontosabb tápanyagforrását, nélkülük pillanatok alatt összeomlana a jelen biológiai rendszer.

A Monash Egyetem vezette kutatásban a lepkék globális helyzetét mérték fel. Míg hasonló vizsgálatok voltak korábban is, a legtöbb esetben a szakirodalom angol nyelvű részét ellenőrizték csak. Ez pedig olyan eredményekhez vezetett, ami nem foglalja magában rengeteg ország és régió helyzetét. A mostani kutatás során épp ezért az angol mellett más nyelveken megjelent felmérési eredményeket is átvizsgáltak. Ennek köszönhetően 105 országban közel 1800 lepkefajról készült feljegyzés került be az adatbázisba.

Miért épp a lepkék?

A lepkék a rovarvilág leginkább kutatott képviselői közt vannak, köszönhetően a látványos küllemüknek, könnyű megfigyelhetőségüknek és nem egy esetben a mezőgazdasági jelentőségüknek. Sok esetben a lepkékről igen hosszú időre visszanyúló feljegyzések vannak, hasonlóan a madarakhoz, sok az amatőr lepkebarát, lepkemegfigyelő.

Emellett számos lepkefaj kiváló indikátor, vagyis jelzi azt, hogy egy élőlényközösség milyen állapotban van. Egy rét állapotáról a lepkefaunája többet elárul, mint az, hogy milyen növényzet alkotja. A környezet átalakulását, így a klímaváltozást is jól jelzik, épp ezért hasznos is vizsgálni őket.

Az elemzések alapján a világ lepkefajai, akárhol is éljenek, mindenhol érinti őket a lakhelyváltás kényszere. A kutatások során említett fajok 80 százaléka új élőhelyeket lakott be, sok esetben amiatt, hogy a klímaváltozás hatására újabb területek váltak számára élhetővé. Emellett azonban 27 százalékuknak csökkent is az élőhelye. (Ha nem jön ki a matek, ne izguljunk: egy faj képes egyszerre új területet meghódítani és a korábbi területéről eltűnni is.)

A fajok 22 százaléka a tengerszint feletti magassági zónák közt költözött. Sajnos a trópusokról igen kevés ilyen adat áll rendelkezésre, ez pedig ijesztő hiányosság, hisz sok lepkének eleve kicsi az élőhelye.

Európa öt országa a változások élén állt: Csehország, Finnország, Luxemburg, Svédország és Spanyolország lepkéinek több mint a fele esetében változott az élőhelyek területe. Összesen 10 olyan ország volt, ahol a lepkék több mint felének változott az élőhelye, és 32 ország, amelyben a lepkék negyede számára alakultak át a lakhatási körülmények.

A kutatók azonban hangsúlyozták: nem is az a legnagyobb probléma, hogy milyen sok lepke átalakuló élőhelyéről van tudomásunk, hanem az, hogy mennyire kevés efféle adattal rendelkezünk valójában.

Különösen a meleg égöv területeinél hiányosak az adataink, ott, ahol a legnagyobb a lepkék fajgazdagsága egyébként. Ilyenek Új-Guinea, Közép-Afrika, Délkelet-Ázsia vagy épp Amazónia. E területek biodiverzitási forrópontok, azaz hatalmas mennyiségű faj lakja őket, azonban pont ezek a legsérülékenyebbek, leginkább veszélyeztetettek.

Ha egy picit még emelkedik a hőmérséklet, vagy épp még több élőhely esik az emberi tevékenység áldozatául, sok faj végleg eltűnhet. Megóvni őket pedig csak úgy lehet, ha ismerjük a helyzetüket.