Virágzik az élet ennél a világháborús hajóroncsnál

Egy új tanulmány alapján különleges tengeri élőlényközösség telepedett meg egy, a második világháborúban elsüllyedt kórházhajó roncsán – számol be a Live Science. A kutatók szerint a mesterséges zátonyként működő roncs egyszerre jelenthet menedéket őshonos fajoknak és teret az invazív fajok terjedésének.

A szakértők régóta tudják, hogy bár egyes hajóroncsok szennyezik a környezetet, gyakran olyan mesterséges élőhelyet teremtenek, amely támogatja a tengeri ökoszisztémát. Simone Modugno, az Il Blu del Mare kutatási szervezet és a Ferrarai Egyetem munkatársa kollégáival ezúttal a Po nevű hajót vizsgálta, amely 1941-ben süllyedt el az albániai Vlorai-öbölben, amikor a görög–olasz háború idején egy brit Fairey Swordfish torpedója eltalálta.

A tengerfenéken fekvő roncs azóta fokozatosan mesterséges zátonnyá alakult. A szilárd felszín, a repedések és üregek búvóhelyet biztosítanak az állatoknak, miközben a hajótestet benépesítő algák és más élőlények táplálékforrást teremtenek.

Ritka és invazív állatok is élnek a hajóroncsnál

A 2022 és 2024 között végzett vizsgálatok során 28 halfajt azonosítottak a roncs körül, emellett tintahalak petecsomóit és egy különösen ritka állatot is megfigyeltek: a mediterrán barátfókát (Monachus monachus). Sőt, 2023 augusztusában azt is megörökítették, amint egy barátfóka a hajótest egyik védett üregében pihen. Mivel a fajt utoljára 1996-ban észlelték bizonyítottan a Vlorai-öbölben, a felfedezés jelentős.

A barátfókák rendszerint elzárt tengeri barlangokban pihennek és szaporodnak, ám természetes élőhelyeiket a turizmus és más emberi tevékenységek egyre inkább feldarabolják. A Po roncsának üregei alternatív menedéket kínálhatnak számukra.

Legyél Te is előfizetőnk!Tetszik a National Geographic online tartalma? Magazinunkban további, máshol nem elérhető történeteket és lenyűgöző fotókat találsz a világ minden tájáról, ráadásul a nyomtatott magazin különleges élményét is átélheted. Aktuális előfizetési akciónkról itt tájékozódhatsz.

A roncs ugyanakkor legalább egy invazív fajnak is otthont ad. A kutatók az Indiai-óceánban és a Vörös-tengerben őshonos közönséges tűzhal több példányát is dokumentálták, egy alkalommal egyszerre hét példányt észleltek. A faj mára elterjedt a Földközi-tengerben.

A tűzhal megtelepedését nagyban segíti a régió felmelegedése, a Vörös-tenger felől, a Szuezi-csatornán keresztül érkező trópusi fajok számára egyre kedvezőbbek a korábban túl hűvösnek számító vizek. A hajóroncsok újabb élőhelyet kínálhatnak számukra.

„Ami talán a legmeglepőbb, az az éghajlati változások sebessége, és az, ahogy a trópusi és idegenhonos élőlények megjelenését elősegítik” – mondta Modugno. Mint hozzátette: az albán partok mentén legalább három éve folyamatosan nő a tűzhalak száma, miközben más idegenhonos növény- és állatfajok is terjednek. A szakértő szerint a tűzhalak tíz éven belül komoly problémát jelenthetnek a térségben.