Nem minden fa javítja a városi levegőt

A városok lakói számára ma már nem pusztán esztétikai szempontból, vagy pihenési lehetőségként fontosak a parkok, a fák: a klímaváltozásban a túlélést jelentheti az árnyékuk. Milyen fák válhatnak hasznára a városlakóknak? Nemrégiben egy kutatócsoport azt mérte fel, hogy a levegő minőségére milyen hatásuk van egyes fafajoknak.

A fák által kibocsátott illékony szerves vegyületek (VOC) mennyiségét, illetve az egyes vegyületek típusát mérték meg. Különösen az igen nagy reakcióképességű izoprén volt a kérdéses, mivel ezt minden fa – fajonként nagyon eltérő mértékben – kibocsátja, és mert kulcsfontosságú a felszínközeli ózon kialakulásában.

A felszínközeli ózon igen káros légszennyező anyag, amelyet a nyári, napfényben kialakuló fotokémiai szmog részeként ismerünk.

A kutatók most Pekingben végeztek méréseket: egy meteorológiai toronyban elhelyezett műszerrel a város mintegy 70 négyzetkilométernyi területéről eredő illó vegyületeket tudták vizsgálni. Összesen 766 vegyületet azonosítottak, ezek közül 199 biztosan a városban került a levegőbe.

Bár az összes illékony vegyület alig tizedét bocsátják ki a növények (a többi emberi eredetű), ez a tíz százalék mégis nagyon fontos. Mégpedig annak köszönhetően, hogy a növényi eredetűek adják a városi levegőben az ózon kialakulásáért felelő vegyületek több mint felét.

Szomorúfűz Pekingben

Forrás: Wikimedia Commons

Két olyan, gyors növekedése miatt gyakran ültetett fafaj van Pekingben, amelyből ez a legnagyobb részben izoprén származik. Ilyen a szomorú fűz (Salix babylonica) és a kínai fehér nyárfa (Populus x tomentosa) – azonban más fűz- és nyárfa fajoknál is jelentős lehet a kibocsátás. Pekingben egyébként a fák 35 százaléka áll az izoprénkibocsátás hátterében.

A fő problémát az jelenti, hogy minél melegebb van, annál több izoprént bocsátanak a levegőbe e fák. A kutatók számításai szerint a pekingi, szokványos városi hőszigethatás miatt 0,8 Celsius-fokkal magasabb hőmérsékletben 12 százalékkal több izoprént bocsátanak ki e fák. Ez pedig a légszennyező felszínközeli ózon mennyiségét 7 százalékkal növeli.

Pekingen túl még a világ 24 nagyvárosában vizsgálták meg a fák összetételét a kutatók. Ebből kiderült, hogy vannak helyek, például Sydney és Melbourne, ahol a fák 65 százaléka jelentős mennyiségű izoprént bocsát ki – itt az eukaliptuszok a felelősek e vegyületekért. Európa nagyvárosaira jóval kevésbé jellemzőek ezek a nagy izoprénkibocsátású fafajok, ezért itt e tekintetben jobb a helyzet.

Az Európában élő fafajok közül a tölgyek, nyárak, füzek, illetve a platánok a nagyobb kibocsátók, ezzel szemben a juharok, a szil, a hársak és a kőrisek kis kibocsátásúak. Azonban a felmelegedéssel kontinensünkön is nő majd a fák kibocsátása. Ez azt jelenti, hogy a városok faültetése során fontos azt is figyelembe venni, hogy az adott fajok mennyi izoprént bocsátanak ki.