Ivarváltás fenyegetheti a magyarországi békákat

Egy új tanulmány alapján a klímaváltozás hatására ivart váltó erdei békák ugyan képesek teljes értékű hímként szaporodni, ám a természetben mégis kevesebb utódot hoznak létre – olvasható a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének közleményében. Bókony Veronika és kollégái azt is megállapították, hogy az utódok sérülékenyebbek lehetnek a hőstresszel és a vírusfertőzésekkel szemben.

Régóta ismert, hogy a szokatlanul magas hőmérséklet számos kétéltűnél, hüllőnél és halnál befolyásolhatja az ivarfejlődést, erdei békáknál például a genetikailag nőstény egyedekből hőhullám hatására hímek fejlődhetnek. Bókony Veronikáék jó ideje vizsgálják a jelenséget, a kutatók most több évnyi magyarországi terepi megfigyelésekkel, valamint kültéri és laboratóriumi kísérletekkel mérték fel, milyen következményei vannak ennek a jelenségnek a békák szaporodására és a populációk fennmaradására.

Az eredmények alapján az ivarváltott hímek nem számítanak evolúciós zsákutcának: ugyanolyan sikeresen versenyeztek más hímekkel, termékenyítették meg a petéket, és hoztak létre életképes utódokat, mint a normál hímek. A természetes populációkban azonban gyakoriságukhoz képest jóval kevesebb utódot nemzettek. A kísérletek azt mutatják, hogy ebben szerepe lehet a nőstények párválasztásának: az ivarváltott hímekkel párosodva a nőstények csak petéik egy részét rakják le, a többit egy előnyben részesített partnernek tartogatják.

Legyél Te is előfizetőnk!Tetszik a National Geographic online tartalma? A nyomtatott magazinban további, máshol nem elérhető történeteket és fotókat találsz. Aktuális előfizetési akciónkról itt tájékozódhatsz.

Az ivarváltáson keresztül is hat a klímaváltozás

Az ivarváltott hímek minden utóda genetikailag nőstény, ami elvileg kedvező lehet a melegedő éghajlat közepette, hiszen a gyakoribb hőhullámok az ivararányt a hímek felé tolhatják el. A szakértők ugyanakkor azt is megállapították, hogy ezek a genetikailag nőstény utódok maguk is nagyobb valószínűséggel váltanak ivart hőstressz hatására, így ez az előny jelentősen csökken.

További hátrány, hogy a hőstresszt elszenvedő ebihalak későbbi vírusfertőzése során az ivarváltott hímek utódaiban nagyobb mértékben szaporodott a kórokozó. Bár a laboratóriumi vizsgálatokban ez nem járt magasabb halálozással, a természetben a fokozott fertőzöttség tovább növelheti az állatokra nehezedő környezeti terheket.

A kutatók mindezeket a hatásokat számítógépes modellben is vizsgálták. Eredményeik alapján a gyakoribbá váló hőhullámok az ivararányok felborulása miatt néhány évtizeden belül több kis populációt a kihalás közelébe sodorhatnak. Ha a csökkent szaporodási siker és az utódok fokozott sérülékenysége is megjelenik a modellben, a kihalás várható időpontja további mintegy egy évtizeddel előrébb kerül.

A vizsgálat azt bizonyítja, hogy a klímaváltozás fajokra gyakorolt hatásai nem feltétlenül közvetlenül jelentkeznek. Olyan, egymással összefüggő biológiai folyamatokon keresztül is veszélyeztethetik a populációk fennmaradását, mint az ivarváltás, a szaporodási siker vagy a betegségekkel szembeni ellenállás.