Fúrással okoztak metánszivárgást a tenger mélyén, az élővilág lenyűgöző reakciót adott

Egy új tanulmány alapján lenyűgöző gyorsasággal reagált az élővilág egy, a Dél-kínai-tenger mélyén kialakult metánszivárgásra – számol be a ScienceAlert. A gáz egy rosszul sikerült tengerfenéki fúrás után kezdett el felszabadulni, a hasonló esetek után a szivárgás évtizedekig is eltarthat. Egy-két év alatt azonban olyan mikrobiális közösség és állatvilág alakult ki, amely jelentős mennyiségű metánt kezdett elfogyasztani.

A történet 2018-ban kezdődött, amikor kínai kutatók a tengerfenék üledékeiben található földgáz mennyiségét vizsgálták. Ehhez egy mintegy 22 centiméter átmérőjű lyukat fúrtak a tengerfenékbe. A nyílást nehéz iszappal próbálták lezárni, de a kísérlet nem járt sikerrel, egy évvel később pedig már több mint egy kilométer magas metáncsóva emelkedett a tengerfenéktől a vízoszlopba.

A következő években visszatérő szakértők szondákkal, víz alatti kamerákkal és kémiai érzékelőkkel követték a változásokat. A lyuk körül hamarosan megjelentek az első metánfogyasztó baktériumok és archeák. Bár az üledék mikroorganizmusainak általános sokfélesége csökkent, a metánt hasznosító fajok elszaporodtak.

Legyél Te is előfizetőnk!Tetszik a National Geographic online tartalma? A nyomtatott magazinban további, máshol nem elérhető történeteket és fotókat találsz. Aktuális előfizetési akciónkról itt tájékozódhatsz.

Elképesztő gyorsasággal alakult ki az ökoszisztéma

„Mindössze egy-két év alatt már kialakult egy hatékony, metánt fogyasztó ökoszisztéma” – mondta Emil Ruff, a Brémai Egyetem munkatársa és a csapat tagja. A korábbi modellek alapján egy ilyen, teljesen funkcionáló közösség kialakulásához 60–100 évre lenne szükség.

A mikrobákat hamarosan nagyobb állatok is követték: üledékbe fúródó gerinctelenek, férgek és rákfélék jelentek meg. A szakemberek azt feltételezik, hogy a metánt fogyasztó mikroorganizmusok táplálékul szolgáltak a csőférgek számára. „Az állatok és a mikroorganizmusok így közösen járultak hozzá a metán lebontásához” – nyilatkozta Ruff.

Az állatok az üledéket is átalakították, a csőférgek járatai például elkeverték az üledéket, és feltehetően oxigént, nitrátot és szulfátot juttattak mélyebb rétegekbe. A korábban gyakorlatilag élettelen terület így néhány év alatt sajátos, metánra épülő ökoszisztémává alakult.

A folyamatnak mérhető hatása volt a metánszivárgásra is. 2023-ban még mindig szivárgott gáz a fúrásból, de a kialakult biológiai szűrő hatására a metáncsóva magassága mintegy 1200 méterről 800 méterre csökkent.

Sok élőlény megsínyli a szivárgást

Érdemes hozzátenni, hogy az ember okozta szivárgás nem egyszerű biológiai sikertörténet. A szivárgás a fúrástól számított 500 méteres körzetben megváltoztatta a tengerfenék üledékének környezetét, a vizsgált területen pedig több mint 30 százalékkal csökkent a mikrobiális fajgazdagság. A kutatók szerint már a metán kis koncentrációnövekedése is hozzájárulhat az oxigénszint csökkenéséhez és a mikrobiális sokféleség visszaeséséhez.

A jelenség különösen fontos lehet a tengeri olaj- és gázipar számára. Elhagyott tengerfenéki kutakból ma is szivároghat metán: egy korábbi vizsgálat során például az északi-tengeri Német-öböl 43 elhagyott helyszínéből 28-nál, vagyis csaknem kétharmaduknál észeleltek szivárgást. 2010 és 2020 között több mint 80 kutatási fúrást végeztek kínai szakértők a Dél-kínai-tengerben a metánhidrát-lelőhelyek feltérképezésére.

Egyelőre nem tudni, hogy az ilyen fúrások közül mennyit sikerült megfelelően lezárni, és milyen hosszú távú hatásuk lehet a környezetre. Az új tanulmány azonban megmutatja, hogy egyetlen emberi beavatkozás is néhány év alatt jelentősen átformálhatja a mélytengeri ökoszisztémát.