Elkeseredett küzdelem kezdődött a Cserhát utolsó folyami rákjaiért

A fél évszázada még sokfelé elterjedt folyami rák (Astacus astacus) ma már a kihalás fenyegeti a Cserhátban. Az utóbbi években a faj állományait csupán négy patakban észlelték, és a megmaradt, kis egyedszámú populációkat idén nyáron az aszály is súlyosan veszélyeztette – olvasható a Nemzeti Park Igazgatóság közleményében. A faj visszaszorulásának hátterében a vízfolyások medrének átalakítása, a vízszennyezés, valamint feltételezhetően a rákpestis nevű fertőző betegség is szerepet játszhatott.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai júliusban azt tapasztalták, hogy a Cserhát korábban állandó vizű patakjai részlegesen kiszáradtak. Már csak a meder mélyebb részein maradtak kisebb vízterek, amelyek a vízi élőlények utolsó menedékei lehettek. A szakemberek először halakat, kétéltűlárvákat és gerincteleneket mentettek át ezekbe a vízfoltokba, de a fokozódó hőségben a menedékek közül is egyre több kiszáradt.

A legsúlyosabb helyzet a folyami rák számára még élőhelyet biztosító Garábi-patakban és a kozárdi Mérges-patakban alakult ki. A Mérges-patak belterületi szakaszán egyes rákok már a meder burkolására használt térkövek mélyedéseiben próbálták átvészelni a szárazságot. A Garábi-pataknál a szakemberek éjszaka keresték a kiszáradt mederszakaszokon rekedt állatokat. Több elpusztult példányt is találtak, de olyan rákokat is sikerült megmenteniük, amelyek a meder falába vájt, még nedves üregekben húzódtak meg.

Így próbálták menteni a rákokat

A szakemberek korábbi tapasztalataik alapján ezúttal is mesterséges menedékhelyeket alakítottak ki: ahol még a felszín alatt szivárgott a víz, kisebb mélyedéseket ástak a mederbe, hogy ott víz gyűlhessen össze. A Garábi-patakon nyolc, a Mérges-patakon hat ilyen menedék készült, a megtalált élő rákokat pedig ezekbe helyezték át.

A beavatkozás sikeresnek bizonyult: az ellenőrzések során azt tapasztalták, hogy a folyami rákok elfoglalták a kialakított víztereket, és másfél hónapon át túl tudták élni a szélsőségesen száraz időszakot.

A természetvédelmi szakemberek szerint ugyanakkor az ilyen beavatkozások csak átmenetileg segíthetnek. A folyami rák és más vízi élőlények hosszú távú megőrzéséhez a vízgyűjtők hatékonyabb vízmegtartására, a vízfolyások természetesebb állapotának helyreállítására, valamint a part menti növényzet árnyékoló hatásának megőrzésére lenne szükség. Ezek együtt lassíthatják a patakok kiszáradását, és a nyári aszály idején is több természetes menedéket biztosíthatnak az élővilágnak.

A folyami rák sebezhetőként szerepel a Természetvédelmi Világszövetség vörös listáján. A faj Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50 ezer forint.

Legyél Te is előfizetőnk!Tetszik a National Geographic online tartalma? A nyomtatott magazinban további, máshol nem elérhető történeteket és fotókat találsz. Aktuális előfizetési akciónkról itt tájékozódhatsz.