A kígyók réme ez a ritka madarunk

A száraz, nyílt hegyoldalak és erdőfoltok fölött időnként feltűnhet egy jellegzetes küllemű, nagy termetű, világos alsótestű ragadozó madár. A tapasztalt madarász jó eséllyel szinte azonnal felismeri, mekkora szerencséje van, hiszen egy igen ritka fajra bukkant.

A kígyászölyv különös ragadozó madár: nagy termetű, széles szárnyú, világos alsótestével könnyen felismerhető – olvasható a Hortobágyi Nemzeti Park oldalán. Táplálékának jelentős részét nevéhez hűen kígyók és más hüllők adják. Magyarországon ritka fészkelő, elsősorban középhegységi erdők környékén találkozhatunk vele, de vonuláskor az ország más részein is felbukkan.

A kígyászölyv rövid nyaka és széles feje miatt ülő helyzetben kissé bagolyszerű benyomást kelthet. Feje és felsőteste barnás, míg alsóteste feltűnően világos, ezüstösen fehér. Hasán és szárnyfedőin sötét pettyekből álló sorok húzódnak.

Hosszú szárnyainak fesztávolsága elérheti a 162–178 centimétert. A többi ölyvtől az is jól megkülönbözteti, hogy szárnyán nincs jellegzetes sötét kéztőfolt. A fiatal madarak színezete általában fakóbb, világosabb.

Miként fészkel a kígyászölyv?

Magyarországra március közepe és április eleje között érkezik vissza, és a párok gyakran rögtön a megérkezés után megkezdik a nászrepülést. Ezután korábbi fészküket tatarozzák, vagy új fészket építenek.

Főként erdeifenyőn vagy feketefenyőn költ, de lombos fákon, különösen fagyönggyel borított tölgyeken is megtelepedhet. Azokat az erdőket részesíti előnyben, amelyek nyílt, száraz területek és déli kitettségű oldalak közelében fekszenek.

Fészke meglepően kicsi a madár méretéhez képest, és rendszerint egyetlen tojás kerül bele. A pár felváltva kotlik, a költés mintegy 40–47 napig tart. Az első két hétben főként a tojó marad a fiókával, miközben a hím hordja a táplálékot, később azonban a tojó is részt vesz a fiatal etetésében. A fióka nagyjából tízhetes korában válik röpképessé, de ezután is gyakran visszatér a fészekhez.

Kígyászölyv vadászat közben.

Forrás: Szőke Ágoston / Önök küldték

Merre találkozhatunk madarunkkal?

A kígyászölyv táplálékspecialista. Elsősorban kígyókat és más hüllőket zsákmányol, ritkábban madarakat és kisemlősöket is fogyaszt. Akár kétméteres erdei sikló elejtésére is képes. Mivel zsákmánya nem mindenütt áll rendelkezésre megfelelő mennyiségben, egy-egy pár táplálkozási területe igen nagy lehet: a fészektől akár több tíz kilométerre is eljárhat zsákmányért.

Magyarországon állományának nagy része az Északi-középhegységben, különösen a Bükkben és a Zempléni-hegységben költ, de a Gerecsében, a Pilisben, a Visegrádi- és a Budai-hegységben, a Vértesben, a Bakonyban és a Mecsekben is vannak fészkelési adatai. Kisebb síkvidéki állománya is van, többek között a Kiskunságban. Vonuláskor az ország bármely részén feltűnhet.

A hazai költőállomány valószínűleg lassan csökken. A fészkelési időszakban az erdészeti munkák és az emberi zavarás veszélyeztetik a költés sikerét, de problémát jelenthetnek a táplálkozóhelyek átalakítása, beerdősülése és a zsákmányállatok megritkulása is. Az elektromos oszlopok és a szélerőművek szintén veszélyforrást jelenthetnek.

A kígyászölyv itthon fokozottan védett

Ősszel szeptember vége és október közepe között indul dél felé. Az európai állomány döntő többsége a Gibraltári- vagy a Boszporusz-szoroson átkelve jut el a Szaharától délre fekvő afrikai telelőterületekre. A vonuló madarak többnyire magányosan vagy párban haladnak, de időnként kisebb, akár tizenkét példányból álló csapatok is kialakulhatnak.

A kígyászölyv Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 1 millió forint. Európában közösségi jelentőségű Natura 2000 jelölőfaj, globális szinten pedig a Természetvédelmi Világszövetség nem fenyegetett fajként tartja számon.

Legyél Te is előfizetőnk!Tetszik a National Geographic online tartalma? A nyomtatott magazinban további, máshol nem elérhető történeteket és fotókat találsz. Aktuális előfizetési akciónkról itt tájékozódhatsz.