Ragadozók nélkül maradt egy sziget, a hatások megdöbbentők

Azt hihetnénk, hogy a nagyragadozók hiánya kedvez a növényevőknek, de egy kenyai sziget esete egészen mást mutat.

Egy új tanulmányban a kenyai Naivasha-tó egyik kis szigetén végzett érdekes megfigyeléseket ismertetik – számol be az IFLScience. Az eredmények azt mutatják, hogy a nagyragadozók hiánya egy-egy ökoszisztémában nem feltétlenül jár együtt a növényevők gondtalan életével.
A Nairobitól mintegy 80 kilométerre északnyugatra fekvő Crescent-sziget egy ősi vulkán peremének maradványa. A tó vízszintjének változásával a terület korábban időnként félszigetté alakult, ilyenkor egy keskeny földsávon az állatok szabadon közlekedhettek a szárazföld és a sziget között. A víz azonban 2020-ban elöntötte az átjárót, amely azóta sem került felszínre.
Öt évvel később a St. George’s University állatorvosi karának kutatói felkeresték a területet, hogy megvizsgálják az elszigetelődés hatásait. Impalákat, víziantilopokat, zebrákat, gnúkat és más növényevőket, köztük zsiráfokat és számos vízilovat figyeltek meg. A területen csak kevés ragadozót, főként lapátfülű rókákat és sakálokat dokumentáltak, ezek a nagyobb növényevőkre nem jelentenek érdemi veszélyt.
Paige Chernisky és kollégái szerint a nagyragadozók tartós hiánya hozzájárulhatott ahhoz, hogy a növényzetre folyamatosan nagy legelési nyomás nehezedik. Mivel a legtöbb állat elvándorolni sem tud, a lelegelt területeknek nincs idejük regenerálódni, csökken a vegetáció változatossága, és egyre nagyobb szükség van a növényevők etetésre.
Egyes állatok, így a zebrák és a víziantilopok úszva elhagyhatják a szigetet, a zsiráfokat viszont csak a legalacsonyabb vízállás idején látták átkeléssel próbálkozni.
Táplálékhiány, betegség és versengés a szigeten
A terepi megfigyelések alapján a sziget megközelíthette, vagy már túl is léphette az eltartóképességét. A szakemberek ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy nem végeztek állományszámlálást, és rendszeres adatok híján nem lehet pontosan megállapítani, hány állatot képes fenntartani a terület. A kedvezőtlen változások hátterében táplálékhiány, betegségek és a fajok közötti konfliktusok egyaránt állhatnak.
A gazelláknál egy azonosítatlan betegséget is észleltek. Egy elhullott állat boncolásakor a tüdőben és a májban olyan elváltozásokat fedeztek fel, amelyek egy főként juhokat és kecskéket fertőző baktérium jelenlétére utalhatnak. A kórokozó kimutatásához szükséges vizsgálatok azonban elmaradtak, így a betegség oka bizonytalan.
A kutatók rendszeres állományfelmérést és a növényzet helyreállítását javasolják. Véleményük szerint öntözéssel, illetve egyes területek ideiglenes elkerítésével kellene lehetőséget adni a növények számára a megújulásra.
A szárazföldi átjáró újjáépítését a változó vízszint és a betegségek továbbterjedésének veszélye miatt kevésbé tartják jó megoldásnak. A nagyragadozók betelepítését biztonsági aggályok és az elszigetelt állomány genetikai problémái miatt nem támogatják.
Nem ez az első eset, amely megmutatja, hogy a nagyragadozók hiánya vagy éppen jelenléte milyen meglepő hatásokkal járhat.
Legyél Te is előfizetőnk!Tetszik a National Geographic online tartalma? A nyomtatott magazinban további, máshol nem elérhető történeteket és fotókat találsz. Aktuális előfizetési akciónkról itt tájékozódhatsz.











































































































































































































