Hogyan került a nutria Magyarországra?
A Dél-Amerikából származó nutria a nádasok pusztításával, a partok megrongálásával és a termesztett növények fogyasztásával is komoly károkat okozhat
Régiónk vizes élőhelyein ma már egyáltalán nem számít ritka látványnak a nutria. Ez a dél-amerikai eredetű rágcsáló sajnos Magyarországon is igen elterjedt.
Greening Isaac Csaba természetfotós a közelmúltban őshonos hódjainkat dokumentálta, ezúttal azonban az idegenhonos állatok nyomába eredt. A Börzsöny Szlovákiába átnyúló része, a Kovácspataki-hegyek – szlovákul Burda – alatt, a Garamban követte nyomon egy nutriacsalád mindennapjait. A természetfotós két héten át járt vissza az állatokhoz.
Hogyan került a nutria Magyarországra, és hogyan ismerjük fel?
A nutria eredetileg Dél-Amerikában őshonos, más kontinensekre elsősorban szőrméjéért telepítették be – olvasható az Inváziós Fajok oldalán. A tenyészetekből kiszökött példányok aztán új környezetekben is megtelepedtek, és emberi segítség nélkül fennmaradó állományokat hoztak létre.
A faj elsősorban a szomszédos országok elvadult állományaiból, a vízfolyások mentén terjeszkedve jelent meg Magyarországon. Állományait manapság az enyhe telek is támogatják.
Az 5–9 kilogrammos rágcsáló testhossza 40–60 centiméter, amelyhez hosszú, hengeres farok társul. Jellegzetességei közé tartoznak narancssárga metszőfogai, fehér foltos pofája és úszóhártyás hátsó lábai. Elsősorban nádasok, mocsarak és más állandó vizek közelében él, a víztől nem szívesen távolodik el.
Miért problémás a nutria jelenléte?
Bár alkalmanként puhatestűeket, így kagylókat is fogyaszt, táplálékát főként növények alkotják – inváziós fajként részben éppen emiatt jelent problémát. Nagyobb állományai a növényzet elfogyasztásával nyílt vízfelületeket alakíthatnak ki, megváltoztatva más élőlények élőhelyét. Olaszországban például a lebegő hínárnövényzet pusztításával a fattyúszerkők fészkelőhelyeit is veszélyeztetik.
A nutria emellett a vízpartokat, gátakat és öntözőrendszereket is károsíthatja, a mezőgazdasági területeken pedig többek között lucernát és gyökérzöldségeket fogyaszt. Terjedését szaporasága is segíti: egész évben képes szaporodni, és mintegy négy és fél hónapos vemhesség után 2–9 utódot hozhat világra. A kemény telek ronthatják túlélési és szaporodási esélyeit, jelenlétének azonban a hideg sem feltétlenül szab biztos határt.
Legyél Te is előfizetőnk!Tetszik a National Geographic online tartalma? A nyomtatott magazinban további, máshol nem elérhető történeteket és fotókat találsz. Aktuális előfizetési akciónkról itt tájékozódhatsz.
Vészjósló adatok érkeztek a vadon élő állatok helyzetéről
A WWF friss jelentése alapján fogyatkozik az élővilág, de a természetvédelem képes megfordítani a folyamatot.
Térkép mutatja meg Magyarország szentélyerdőit
A tölgyesek élővilágát támogató projekt indult magyar–olasz részvétellel, a hatások már rövid távon megmutatkoztak.
Az El Niño az állatok viselkedését is megváltoztatja
Úgy tűnik, egyes fajok az erős El Niño hatására kénytelenek változtatni viselkedésükön.
Heteket csúszhat a beporzók aktivitása az ember miatt
Úgy tűnik, az emberi tevékenység nemcsak azt határozza meg, hol lehetnek aktívak a beporzók, hanem azt is, hogy mikor.
Macskatartók segítségét kérik a magyar kutatók
A kijáró macskák számos állatfajt képesek elejteni, a szakértők most szeretnék jobban megérteni a kedvencek vadászatát.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
