Új kutatás írja át a denevérek evolúcióját

A denevérek alaposabb megértése már csak azért is fontos, mert képesek ránk nézve veszélyes kórokozókat hordozni.

Egy új tanulmány alapján a denevérek Európában jelenhettek meg elsőként – számol be a The Guardian. Vonaluk nagyjából 65 millió éve alakulhatott ki, majd innen terjedhettek szét a többi kontinensen. A több mint 130 szakember részvételével készült vizsgálat szerint a repülés mellett a visszhangok alapján történő tájékozódás, az echolokáció is a denevérek evolúciójának korai szakaszában alakult ki.
A kutatók 21 denevércsalád 103 genomját vetették össze a világ különféle pontjain előkerült 44 fosszilis denevér leleteivel, főként fogakkal. Az eredmények az európai eredetet támasztják alá a korábban feltételezett afrikai, ázsiai vagy észak-amerikai származással szemben. A csapat szerint a mai denevérek ősei Európából először Afrikába jutottak el, majd Ázsia, Amerika és Ausztrália felé terjeszkedtek.
Ezért fontos a denevérek alaposabb megismerése
A munka a 2017-ben indult Bat1K program része, amelynek célja valamennyi ma élő denevérfaj genomjának feltérképezése. Ezen állatok mint 1500 fajukkal az emlősök mintegy ötödét adják.
Rokonsági kapcsolataik tisztázása egyes különleges élettani tulajdonságaik eredetének megismerésében is segíthet. Sarah Olson, a Wildlife Conservation Society munkatársa és a csapat tagja úgy véli, ezek közül az egyik legérdekesebb, hogy bizonyos fajok olyan vírusokat hordozhatnak megbetegedés nélkül, amelyek az emberre súlyos veszélyt jelentenek.
Egy korábbi, szintén a Bat1K adataira épülő vizsgálat már kimutatta, hogy a denevérek korai őseinél számos, az immunrendszer működését érintő genetikai alkalmazkodás történt. „Elsőként mutattuk ki, hogy a vírusok elviselésével és a betegségekkel szembeni ellenállással összefüggő alkalmazkodási módok valószínűleg a denevérek kialakulásával egy időben jelentek meg” – mondta Ariadna Morales, a The City College of New York munkatársa.
Veszélyben a denevérek
A denevérek testméretükhöz képest rendkívül hosszú életűek, és az öregedés, illetve a daganatos betegségek kevés jelét mutatják. Az ezek hátterében álló gének vizsgálata idővel az emberi öregedés, az immunműködés és a rák kutatásához is hozzájárulhat.
Az eredmények a denevérek védelmét is segíthetik. Fajaik mintegy 18 százaléka veszélyeztetett, az élőhelyek eltűnése, a klímaváltozás és az emberi üldözés egyaránt fenyegeti őket. Többségük egyszerre csak egy-két utódot hoz világra, ezért állományaik nehezen heverik ki a tömeges pusztulást.
Bár bizonyos vírusokat jól tolerálnak, más kórokozók ellen védtelenebbek, Észak-Amerikában például a fehérorr-szindrómát okozó gomba állatok millióit pusztította el. A genetikai adatok annak megértéséhez is támpontot adhatnak, miért különösen fogékonyak egyes fajok erre a betegségre.
Legyél Te is előfizetőnk!Tetszik a National Geographic online tartalma? A nyomtatott magazinban további, máshol nem elérhető történeteket és fotókat találsz. Aktuális előfizetési akciónkról itt tájékozódhatsz.












































































































































































































