Több mint száz évet is élhet ez a tengeriuborka

A tüskésbőrűek közé tartozó állatot gyakran halásszák, mivel különleges csemegének számít egyes ázsiai kultúrákban.

Az Ausztrál Tengerkutató Intézet (AIMS) szakemberei egy étkezési szempontból különösen kedvelt tengeriuborka-fajt vizsgáltak meg. A faj (Holothuria whitmaei) veszélyeztetett, holott más tengeriuborkákkal együtt igen fontos szerepe van a korallzátonyok életében: afféle köztisztasági alkalmazott.
A tengeriuborka szerves törmeléket fogyaszt, ehhez mintegy felporszívózza a tengerfenékről a lehullott törmeléket, az ehetőt, a szerves anyagokat kiszűrve belőle tisztított formában adja vissza a maradékot. Emésztése során át is forgatja a zátonyok üledékét.
A kínai luxusélelmiszer-piac fontos felvevője a fajnak, kilóját 90 000 forintnak megfelelő összegért árulják a hongkongi kereskedők, így könnyen érthető, miként válhatott veszélyeztetetté a Csendes-óceánban élő faj a túlhalászat miatt...E tengeriuborka számára az ausztrál Nagy-korallzátony kiváló élőhelyet jelent, jelenlétében egészségesebbek a korallok is. A kutatók e régió tengeriuborkáit mérték fel. Először még 2000-ben gyűjtöttek genetikai mintát a tengeriuborkákból, majd 24 évvel később megismételték ezt. Arra voltak kíváncsiak, hogy a génelemzés alapján lehet-e azonosítani az egyes tengeriuborka egyedeket, s ki lehet-e így számítani az életkorukat.

Könnyen megcáfolták azt az elképzelést, miszerint átlag 10 évet élhet e tengeriuborka: a 2024-ben vizsgált egyedek 60 százaléka már a 2020-as vizsgálatban is szerepelt (ne feledjük: vadon élő, szabadon mozgó állatokról beszélünk). Ezek az egyedek tehát legalább 24 évesek voltak.
Ez azt is jelenti, hogy az állatfaj természetes halandósága igen kicsi. Az egyedek mérete az eltelt idő alatt keveset változott, néhány egyed picikét nőtt, néhány pedig zsugorodott.
Az állatok populációs korösszetétele alapján statisztikai modellszámításokat végeztek, ez pedig arra mutatott rá, hogy a faj egyes egyedei akár 109-126 évig is elélhetnek.A lassú, hosszú élet azt is jelenti, hogy ezek az állatok csak lassan regenerálódhatnak, ha egy helyről a halászat túl sokat vesz el belőlük. A jelenleginél sokkalta óvatosabban szabad csak halászni őket, ha szeretnénk elkerülni, hogy emiatt kihaljanak.
Sem a 2000-ben, sem a 2024-ben végzett vizsgálat során nem találtak fiatal (kicsi) egyedeket, ez pedig arra utal, hogy a faj igen lassan is szaporodik. A Holothuria whitmaei csak ivarosan szaporodik, ám ha túlzottan megritkul az állományuk, akkor erre sor se kerülhet, mert az egyedek nem jutnak egymás közelébe.











































































































































































































