Természet
Önálló nembe tartozik a tanzániai majom!
A Rungwecebus kipunji jellegzetes punkos mohawk tarajt visel. A majom Tanzánia két magas helyen fekvő, félreeső területén fordul elő: a Déli-felföld Rungwe-Livingstone erdejében és az Udzungwa-hegység Ndundulu erdejében. A helybéliek által kipunji néven ismert állat 90 cm magas, szürkésbarna színű, hasa és hosszú, görbe farka vége piszkosfehér árnyalatú, feje tetején pedig hosszú szőrtarajt visel. A […]
Visszaszorulóban a parafa dugó, veszélyben a paratölgy erdők?
A WWF a múlt héten Londonban tartott nemzetközi borászati és pezsgő készítési találkozóra időzítve adta ki legújabb tanulmányát, amely felhívja a figyelmet, hogy a Földközi-tenger nyugati térségében lévő, közel három millió hektár kiterjedésű, (félig) természetes paratölgy erdőségek számára komoly veszélyt jelent az erdőirtás, valamint az egyre gyakrabban fellobbanó erdőtüzek. A szakértők úgy vélik, ezen erdők […]
Háztartásbeli hímek hétköznapjai
Az emlős állatok mindössze 5-10 százalékára jellemző, hogy a hím is részt vesz valamilyen módon az utódok gondozásában Egyes rovarevő rókafajoknál, így a dél-amerikai deres róka, a Közel-Keleten élő ezüsthátú róka és az afrikai lapátfülű róka esetében a szülői szerepek igencsak modern minta szerint alakulnak: a nőstény jár élelemért, és a hím vigyázza a kicsinyeket. […]
Lassúsági rekordot döntött a teknős
Az állat hét évvel ezelőtt került tulajdonosához karácsonyi ajándékként. Tavaly októberben kitették egy kicsit kirándulni a kertbe, ahonnan öt percen belül “elszaladt”. A teknős irgalmatlan lassúnak és iszonyú szerencsésnek bizonyult: az elmúlt nyolc hónapban nem falta fel ragadozó, és egyetlen kocsi sem gázolta halálra. Egy állatvédelmi felügyelő figyelt fel rá a minap, és a teknősön […]
Fotó a félig jegesmedve, félig grizzli medvéről
A képen látható medvét Jim Martell, 65 éves idahói vadász lőtte április 16-án a Banks-sziget déli részén. Az állatot azután kezdték el alaposabban vizsgálgatni, miután fehér bundáján barna foltokra bukkantak. A medve fejformája és tappancsa szintén erősen emlékeztetett a grizzliére. A grizzli medvét határozottan megkülönbözteti a jegesmedvétől rövid feje, domború orrcsontja, széles és lapos homloka, […]
A Naplás-tó titkai
A bejáratnál tájékoztató tábla hirdeti, hogy nem akármilyen horgásztóról, hanem egy igen jelentős vizes élőhelyről van szó, melynek különlegességét az is növeli, hogy egy nagyváros területén található, ahol az intenzív emberi hatás nem elhanyagolható. A tó fontos élőhelye a hazánkban őshonos egyetlen teknősfajnak, a mocsári teknősnek (Emys orbicularis). A mocsári teknős elsősorban lassú folyóvizekben és […]
Olajszennyeződés végzett a pingvinekkel
Az olajszennyeződés eredete ismeretlen, az viszont bizonyos, hogy a pingvinek testét borító réteg csökkenti ellenállásukat a hideg vízzel szemben, és megakadályozza, hogy olyan mélységekbe ússzanak le, ahol a megfelelő táplálékot megtalálják. A szennyezésben száz madár elpusztult, de kétszázat sikerült megmenteni a Río Gallegos mellett felállított megfigyelőközpontban: a szakemberek megtisztították a szemeiket, a légutakat és a […]
Indul a szúnyogirtás a Duna-kanyarban
Az irtás időpontjának előre hozását az indokolta, hogy az árvíz után az átlagosnál nagyobb mértékben szaporodtak el szúnyogok, ami nemcsak az itt élőket zavarja, hanem a turisták életét is megkeseríti. Az idén azonban kevesebb állami támogatás jut az irtásra, a többit – 10 millió forintot – az érintett 22 önkormányzat adja össze. Ám ez az […]
A delfinek is néven szólítják egymást
A St. Andrews Egyetem kutatói Florida partjainál végezték vizsgálataikat. Palackorrú delfineket (Tursiops truncatus) fogtak be, és rögzítették az általuk kibocsátott hangokat. Hamar felismerték, hogy minden egyed alkalmaz egy csak rá jellemző hangjelet, ami alapján társai felismerik – mintha csak bemutatkozna. A kutatók a hangfelvételen rögzített füttyjeleket digitálisan átalakították úgy, hogy az azt eredetileg kibocsátó delfin […]
Hány vidra él hazánkban?
A faj felmérése az immár tíz éve tartó folyamatos vidra-monitoring része, amit az 1995-ben alakult Alapítvány a Vidrákért mintegy 45 fős országos hálózata végez, több tucat helyi önkéntessel. A helyi szervezetek 1996 óta minden évben két-háromhetente részletes felmérést készítenek a körzetükbe tartozó területen az állomány változásáról és annak esetleges okairól. Ezt egészítik ki a „külsősök” […]