Természet
Az állatvilág egy meglepően gyengéd anyája
A kutatók távirányítású tengeralattjáró segítségével pillantották meg a Gonatus onyx apró kalmárt, amely testénél nagyobb méretű zsákban hordozta petéit. A Nature tudományos folyóiratban megjelent írásban annak a véleménynek adtak hangot, hogy ez növeli a bébi kalmárok túlélési esélyeit a kikelésük után. A gondoskodásnak azonban ára van: az, hogy a petéket hónapokig a karjaiban tartja, legyengíti […]
Drámai gyorsasággal tűnnek el bolygónk fajai
Fokozatosan erősödik a szakmai körök figyelmeztetése, miszerint a fajok sokféleségét tekintve bolygónk globális válság előtt áll. „Annak ellenére, hogy a növény- és állatfajok megmentése önmagában véve is létfontosságú, ennél mégis jóval többről van szó, ugyanis a földi ökoszisztéma jövőbeni genetikai sokfélesége forog kockán”- hangsúlyozta Mike Parr, az 52 ország természet- és állatvédelmi szervezeteit tömörítő Alliance […]
Ismét vemhes Lulu
A kampány budapesti programjait a szerdai kampánynyitó sajtótájékoztatón indított útjára dr. Bogsch Ilma, az Állatkert főigazgatója, és dr. Benkó Sándor, a Benkó Dixieland Band vezetője. Az esemény részeként átadták Székely Kata orrszarvú kisplasztikáját, amely művészi értékén túl – Braille írásos felirattal kiegészítve – a vakok és gyengénlátók számára is segíti az ismeretszerzést. M. Tóth Zsolt […]
Egy újabb evolúciós rejtély oldódott meg
Egy új tanulmány szerint a narválok a víz sótartalmának meghatározására és táplálékkeresésre használják agyarukat. A korábbi elképzelésekkel ellentétben a hímek sem párbajoznak vele, hanem eddig még ismeretlen érzetek kiváltásáért dörzsölik egymáshoz. A 4–4, 5 m-es, 1000–1600 kg tömegű narválok jó részének van agyara, amelynek hossza elérheti a 2, 7 m-t. A módosult fog a felső […]
A kutyák is röhögnek
Ez a fajta lihegés akkor tapasztalható az ebeknél, ha például sétáltatásra van kilátásuk, vagy játszanak. A felfedező Patricia Simonet, aki az arizonai Northcentral Egyetem kutatója, és 2001-ben kezdte játszadozó ebek hangjait gyűjteni elsősorban azért, hogy kiderítse, mitől nyugszanak meg a menhelyek kutyái. A felvételekből elkülönítették a morgást, az ugatást, a csaholást, a tutulást, a különböző […]
Meg kell állítani a pazarló európai halászatot!
A tengeri élővilágra, ezen belül is elsősorban a halakra, bálnákra, tengeri teknősökre és cápákra, a környezetpusztító halászati eljárások jelentik az egyik legnagyobb veszélyt. A hálókba ugyanis gyakran beakadnak még nem ivarérett, kifejletlen, ezért nem értékesíthető példányok is. A másik probléma, hogy a hajókról a tengerbe hulladékként visszadobott állat kavalkádban sokszor, már a hálókban megromlott egyedek […]
Katicabogár a 2006-os év rovara
Mint a jövő esztendő bogarát megválasztó berlini kuratórium rámutatott, erre nemcsak azzal szolgált rá, hogy a néphit szerint szerencsét hoz, hanem azzal is, hogy elpusztítja a levéltetveket. A hétpettyes katicabogár (Coccinella septempunctata) élettartama egy év is lehet és Németországban időnként tömegesen jelenik meg. A Keleti-tengernél egy öt kilométeres strandszakaszon egy alkalommal 25 millió bogárból álló […]
Segítsen Ön is a madaraknak a tél átvészelésében!
Biztos lehet a sikerben, ha az etetőt napraforgómaggal tölti fel. A legjobb, ha a piacon, vagy az MME boltjában szerzi be a tiszta, vegyszermentes etetőanyagot. Amint feltölti az etetőt, hamarosan felfedezik a csemegét a széncinegék. Kiválasztanak egy szemet, majd egy közeli fa ágára ülve gyorsan el is fogyasztják. A széncinegénél kisebb barátcinegék és a csuszkák […]
Megfejtették a kutya DNS-szekvenciáját
E munka hozzásegítheti a kutatókat, hogy megtalálják azokat a géneket, amelyek sebezhetővé teszik a kutyákat és az embereket olyan betegségekre, mint a daganatos megbetegedések, a szívbetegségek, a hályogok, az epilepszia, a vakság és a süketség. Ráadásul már most azt sejteti, hogy az embereknek valószínűleg kevesebb génjük van, mint azt a tudósok gondolták. A munkához a […]
Meglepő felfedezés a majmok kommunikációjáról
„Az azonos fajhoz tartozó különböző majomcsoportok kommunikációjában ugyanolyan különbségek figyelhetők meg, mint az emberi tájszólásban” – derült ki a japán Kiotói Egyetem Emberszabású Kutatóintézetének kutatásából. Ez a főemlősök beszédével foglalkozó első ilyen jellegű kutatás. A kutatócsoport két yakushima makákó (Macaca fuscata yakui) csoport hangjait tanulmányozta 1990 és 2000 között. Az egyik csoport 23 egyedből állt, […]



































































































































































































