Pavlovi kísérletek XXI. századi technikával
Amióta Pavlov arra kondicionálta kutyáját, hogy a csengő hangjára induljon meg nyáltermelése, mert közeleg az étkezés, a kutatók a klasszikus kondicionálást számos, az ember és az állat viselkedését kutató kísérletben felhasználták.
Arra azonban, hogy a tanulást az agyban is kövessék, azaz meghatározhazzák, hogy a kondicionálás az agy mely területéhez köthető, az utóbbi időkig nem volt képes a tudomány. A közelmúltban azonban egy angol kutatócsoportnak funkcionális mágneses rezonancia (f.M.R.I) eljárás segítségével sikerült a pavlovi kísérlet részletes idegrendszeri folyamatát folyamatát – írja a The New York Times.
Mogyoróvaj és vanília illatra kondicionálva
Pavlov kísérletéhez hasonlóan a résztvevőknél az ételszagot egy neutrális eseménnyel – ebben az esetben absztrakt képek mutatásával – kötötték össze. Egy meghatározott képet a mogyoróvaj illatával, egy másikat pedig a vanília illattal kapcsoltak össze.
A University College London kísérletében résztvevő 13 önkéntes jobbkezes, egészséges fiatal kifejezetten szerette mind a vaníliát, mind a mogyoróvajat. (Állítólag nehéz volt olyan önkénteseket gyűjteni Nagy Britanniában, akik mindkét ételt kedvelték.)
A részvevők hamar megtanulták összekapcsolni a képeket az illatokkal. Az összekapcsolás során az agynak az érzelmi, motivációs, nem verbális, szaglási, tapintási információk feldolgozásában meghatározó szerepet játszó része, az amigdala aktiválódott.
Az étterem szindróma
Ezután a résztvevőket ebédelhettek: vagy mogyoróvajas szendvicset, vagy vaníliakrémet kaptak. Evés után a vizsgálati alany amelyik ételből kapott, arra a képre már nem adott erős érzelmi reakciókat, az idegpálya egészen lecsendesedett. Nem így annak a képnek a látványa során, amelyhez a másik étel kapcsolódott: az amigdala kémiai aktivitása még fokozódott is.
A pszichológusok a jelenséget szelektív telítettségnek, vagy a kutatásvezető, Dr. Jay A. Gottfried szavaival élve: „étterem szindrómának” neveznek. Bár azt gondoljuk, hogy nyolcfogásos ebéd után már nem fér belénk desszert, de ha kihozzák, mégis csak elfogy az a szelet torta.
A kutatás eredményei elősegíthetik annak megértését is, hogy evési zavarokkal küzdő betegeknél hogyan fordulhat elő, hogy a bőséges étkezést nem követi telítettségi érzés. Homlok- vagy temporális lebeny sérülést szenvedetteknél gyakran előfordul, hogy nem hagyják abba akkor sem az evést, amikor már tele vannak. Az agynak ugyanis ezen sérült területei a felelősek többek között az éhség- és a jóllakottság érzésért is.
Így keletkezik a sztatikus elektromosság
Több mint két és félezer éves rejtély megoldását találták meg, kiderült, miként is jön létre a tárgyak összedörzsölése hatására a sztatikus elektromosság.
Így csökkenthetjük az ülő életmód káros hatásait
Életünk igen jelentős részét székhez kötve töltjük, ez pedig rendkívül egészségtelen, és sok betegséghez hozzájárul.
Az erkölcsi értékrendünk is változik az évszakokkal
Az évszakok változásai az emberben is mérhető változásokkal járnak, és távolról sem csak a hangulatban.
Még mindig nem tudunk eleget a vírusokról
A vírusok eredetét nem ismerjük, három felvetés is létezik a kialakulásukkal kapcsolatban.
Egyre sósabbá válik a Balaton
Amennyiben a sótartalom növekedésének tendenciája nem változik, néhány évtizeden belül átalakulhat a tó élővilága.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
