Létezik egy új csodafegyver?

Nincs benne az atombombához szükséges kritikus tömegű hasadó anyag, mégis tömegpusztításra alkalmas, mert nagyenergiájú gamma sugárzást bocsát ki. A részletek, az új fegyver műszaki leírása természetesen titkos, de Molnár György hadtörténész, katonai szakértő elmesélte a Szondában Elek Lászlónak, hogy milyen következményekkel járhat a világ számára, ha az új fegyver tényleg létezik.

– Én úgy látom, hogy pillanatnyilag erről igazán biztosat nem lehet tudni. Annyit tudunk, hogy nincs kritikus tömeg, és nincs az a bizonyos méretű hagyományos robbanótöltet sem, amelyik ezt a kritikus tömeget összelöki, mert itt egy néhány kilós töltetről van szó. Akár gránátba, pokolgépbe is kerülhet, viszont nagyon erősen szennyezhet a robbanás után. Sok különböző csodálatos bombáról és fegyverről hallottunk az elmúlt pár év alatt. Ha a hír igaz, akkor megpróbálnak olyan utat végigjárni, amin végigmentek a hatalmak az 50-60-70-es években, amikor a nukleáris fegyverek olyan értelemben is nagyon elterjedtek, hogy egészen alacsony taktikai szinteken rendszeresített kis méretű nukleáris fegyverek is voltak. Abszolút a legbizarrabb egy hátrasiklás nélküli kis löveg volt, ami zászlóalj szinten került rendszeresítésre a Nyugat-Németországban állomásozó amerikai hadseregnél, és egy falu eltörlésére elegendő kis atombombát lehetett vele kilőni.

– Nem kellettek hozzá a politikusok, ha valaki megbolondult, ott volt a kezében a fegyver, és a célba juttató eszköz. Ma azzal nyugtat bennünket a politika, hogy vannak ugyan atomfegyverek, de azt nem lehet véletlenül elindítani, ahhoz itt jönnek a különböző kódok, amivel ez az egész hadrafogható. Voltak évtizedek amikor ez tisztek kezében volt?

Elvileg akkor is volt egy bürokratikus apparátus, ami akadályozta ennek a könnyű használatát, de egyszerűen ezek a hordozó eszközök százával voltak, például az összes Varsói Szerződés és NATO hadosztály szinten a tüzérségnél rendszeresítve. Ettől megnő annak a veszélye, hogy egy ügyes fiú megszervezi, hogy hozzáférjen a robbanófej és a hordozóeszköz egyesítéséhez. Ezt a fajta dolgot felismerték, nem kis mértékben erről szólt a nukleáris lefegyverzési folyamat, és visszatornázták a döntéshozatal szintjét nagyon magasra. A kisméretű nukleáris fegyvereket szerelték le elsőnek, és tulajdonképpen megoldották azt, hogy csak hadászati külön haderőnembe szervezett csapatoknál legyenek nukleáris fegyverek, sok elektronikus biztosítékkal. Nagyon sok elektromos biztosítékkal megnehezített kioldási rendszer lett.

Azt látom a legnagyobb veszedelemnek, hogyha ezt az utat megjárjuk visszafelé, és megint csinálunk egy taktikai atomfegyvert, amire azt mondjuk, hogy nem is taktikai atomfegyver, ki lehet az összes nukleáris fegyverzet korlátozási folyamat hatálya alól vonni, akkor visszamegyünk a 60-70-es évekbe, ahol néha elég közel állt a világ a világháborúhoz, mert időnként tévedtek a rendszerek, és erre nagy riadók voltak, csak erről persze nem tudtunk. Erre az állapotra nagyon rossz lenne visszatérni, nem mondom, hogy ennek bizonyosan rossz következményei lesznek, de eddig nem nagyon sok jó sült ki abból, hogyha harcászati szinten rendszeresítettek tömegpusztító fegyvereket. Van itt egy jó hír, hogy az összes tömegpusztító fegyvernek, és itt a biológiai és vegyi fegyvereket is ide vonnám, közös rossz tulajdonságuk, hogy nem szelektívek. Ez azért baj, mert a hadszínteret, ami holnap az én birtokom lesz, olyan mértékben teszik tönkre, és a lakosságot olyan mértékben ölik vagy nyomorítják meg, hogy ezeket a fegyvereket nem érdemes használni. A hagyományos arzenálnak a diszkrét báját az adja, hogy amit azzal foglalnak el, az utána valamilyen módon kiaknázható. A tömegpusztító fegyverekkel megmunkált csatatér viszont évtizedekig vagy évszázadokig használhatatlan

Forrás: Szonda (Radio.hu)