Csődbe ment a Dolly bárányt klónozó cég
Új tulajdonosokat keres a piacon az a skóciai biotechnológiai cég, amely hét évvel ezelőtt a világon először hozott létre életképes emlősállatot sejtklónozással.
A PPL Therapeutics 1996-ban vált világszerte ismertté, amikor bejelentette, hogy a Roslin kutatóintézet által kidolgozott tudományos módszerrel egy bárány testi sejtjéből sikeresen klónozott egy másikat. A klónbárány Dolly néven lett szintén világhírű.
A PPL Therapeutics később, szintén úttörőként a klóntechnológiában, olyan klónsertéseket is életre hívott, amelyeknek szervei – a cég állítása szerint – emberi beültetésre alkalmasak. A cégnél csírasejtekkel is kísérleteznek, amelyekből, tudományos meggyőződés szerint, beültetésre alkalmas szervek növeszthetők.
Elfogyott a pénz
Most azonban a cég kifogyott a pénzből, miután a befektetők elutasították átalakítási tervének támogatását. A vállalat olyan kísérleti vegyületre építette e tervet, amely sebészeti beavatkozáskor a belső vérzések gyors elállítására alkalmas.
Az újfajta sebészeti ragasztó maradt a PPL Therapeutics egyetlen fejlesztési programja, miután egy másik nagyszabású tervét – tüdőgyógyszer előállítását genetikailag módosított juhtejből, amelyben a német Bayer gyógyszergyár volt a partner – a nyáron ejtették.
A PPL hétfői nyilatkozata szerint a befektetők többsége támogatta ugyan a Fibrin I. nevű sebészeti vérzésszigetelő vegyület fejlesztési programját, mégsem jött össze kellő mennyiségű tőke a munka folytatásához. A cég ezért úgy döntött, hogy megpróbálja eladni saját magát a piacon.
A PPL az idei első naptári félévben 13 millió font nettó veszteséget produkált, készpénztartaléka ugyanekkor már nem érte el a 12 millió fontot.
Dollyt kitömve lehet már csak megtekinteni
A klónozásos „állat-előállítás” továbbra is meglehetősen ellentmondásos a tudományos világban; sok vélemény szerint innen már csak egy lépés volna az emberi klónok kétes célú előállítása.
Más tudományos vélemények szerint az így elvégzett emberi mesterséges megtermékenyítés szinte lehetetlen, mivel a Roslin Intézet módszerével 430 kísérletből átlagosan egy jár sikerrel. Dolly bárányt idén februárban altatással jobblétre szenderítették, mivel előrehaladott, gyógyíthatatlan tüdőbetegségben szenvedett. Már 1999-ben észrevették, hogy Dolly szervezetének sejtjei a természetes úton nemzett egyedek sejtjeinél gyorsabban öregednek. Április óta a skóciai, edinburgh-i Királyi Múzeumban tekinthető meg, kitömve.
Bronzkori sírból derült fény a kefir történetére
A kefir és a belőle készülő sajt népszerű és fontos táplálék volt a múltban, emészthetővé és tartóssá is vált így a tej.
Ők kapják 2024-ben a kémiai Nobel-díjat
A héten jelentették be, hogy kik vehetik át majd a díjat orvosi, fizikai és kémiai kategóriában.
A Parkinson-kórosok elváltozott beszédét is felismerő szoftvert fejlesztettek
Az átlagos beszédfelismerő szoftverek az egészséges beszédre készültek, így azok, akik valamilyen egészségügyi probléma miatt nem képesek szépen, érthetően beszélni, nem is tudják használni ezeket.
Két kutató kapja idén a fizikai Nobel-díjat
A mesterséges neurális hálózatokkal történő gépi tanulást lehetővé tevő alapvető felfedezésekért és találmányokért ítélték oda az elismerést.
Ők kapják idén az orvosi Nobel-díjat
A mikroRNS felfedezéséért járt 2024-ben a neves elismerést.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
