Új terápiás célpont a reumatoid arthritis kezelésében
A japán St. Marianna Orvostudományi Egyetem kutatócsoportja Dr. Toshihiro Nakajima vezetésével új terápiás célpontot fedezett fel a reumatoid arthritis kezelésében.
A kutatócsoport a Genes and Development (Gének és Fejlődés) legutóbbi számában számolt be arról, hogy a betegség által érintett ízületekben a synoviolin nevű enzim abnormálisan nagy mennyiségben volt kimutatható. Ez az enzim nagy koncentrációban az ízületet károsító synoviális sejtek túlburjánzásához vezet, ami a reumatoid arthritis (RA) egyik vezető tünete.
Az RA a leggyakoribb ízületi betegség
A RA az egyik leggyakoribb ízületi betegség, világszerte a felnőtt népesség mintegy 0, 5-1 százalékát érinti. A megbetegedésre jellemző progresszív (folyamatosan súlyosbodó) károsodás elsősorban a kéz és a láb kisízületeit érinti, előrehaladott formájában súlyos mozgáskorlátozottságot eredményezhet. Reumatoid arthritisben az ízületi hártya idült gyulladása mellett az ízületi nedvet termelő ún. synoviális sejtek oly mértékben felszaporodnak, hogy mechanikailag károsítják az ízületet alkotó porcot és csontokat.
Dr. Nakajima és munkatársai antitestek segítségével mérték a reumás ízületek synoviális sejtjeiben található fehérjék mennyiségét, és azt tapasztalták, hogy a synoviolin nevű enzim jelentősen felszaporodott a RA által érintett ízületekben.
A jövőben lehet, hogy már nemcsak tüneti kezelésre lesz mód
Az enzim szerepének igazolására a kutatócsoport genetikai módosítások révén olyan egereket tenyésztett, melyek a normál synoviolin-mennyiség többszörösét állították elő. Kimutatták, hogy ezekben az egerekben spontán ízületi megbetegedések alakultak ki, ez arra utal, hogy a synoviolin fontos tényező a RA lefolyásában.
Olyan egereket is tenyésztettek, melyek a normál synoviolin-mennyiségnek csak a felét voltak képesek előállítani. Amikor ezeket az állatokat olyan hatásoknak tették ki, melyek normál esetben ízületi gyulladást okoztak volna, az alacsony enzimszint hatására nem alakult ki megbetegedés a génkezelt egerekben. Ez meggyőzte a japán kutatócsoportot, hogy a synoviolin kulcsszerepet játszik a RA kialakulásában.
Ezen új ismeret birtokában könnyen lehet, hogy a közeljövőben gyökeresen megváltozik a reumatoid arthritis terápiája, és a betegség, melynek eddig csupán tüneteit sikerült enyhíteni, valóban gyógyíthatóvá válik.