A fejelés elbutíthatja a focistákat
A futball közbeni fejelés károsítja az agyi funkciókat: a gyakran fejelő focistákat rövid és hosszú távon is gyengébb kognitív képességek jellemzik – állítja egy amerikai pszichológus futballbíró.
Dr. Frank Webbe több mint tíz éven keresztül futballbíróként és –edzőként tevékenykedett, jelenleg a Floridai Műszaki Főiskola Pszichológiai Tanszékének professzora. E két területen szerzett tapasztalatait felhasználva kutatja a futballozás közbeni fejelés idegrendszeri hatásait.
A közelmúltban két tanulmánya is megjelent különböző társszerzők közreműködésével. Az egyikben a fejelés rövid távú hatásait vizsgálta, míg a másik elsősorban a hosszú távú hatásokra koncentrált. Mindkét esetben számszerűen mérhető eredményeket tett közzé.
Rövid…
A Shelly Ochs közreműködésével végzett vizsgálat során Webbe a „közepes ill. nagy gyakorisággal” fejelő játékosok körében néhány esetben gyengébb kognitív (megértéssel, felismeréssel kapcsolatos) készségeket tapasztalt. Ezeknél a futballistáknál rövid távon romlottak a megértési funkciók, csökkent a verbális tanulási készség, gyengült a figyelem tervezésének és fenntartásának képessége, és csökkent az információ-feldolgozás sebessége.
Webbe szerint ez azt jelenti, hogy „ha Bill egy este futballozik, és sokat fejel, másnap reggel gyengébben teljesít a kognitív felmérések során, mint az a játékostársa, aki ritkán vagy egyáltalán nem fejelt”.
…és hosszú távon
Az Adrienne D. Witollal közösen végzett vizsgálat során Webbe ugyancsak kognitív funkciócsökkenést tapasztalt a hosszú távon, nagy gyakorisággal végzett fejelések hatására. Ezek a játékosok gyengébben teljesítettek a figyelmet, koncentrációt, gondolkodásbeli rugalmasságot és általános intellektuális funkciókat mérő tesztek során.
Dr. Webbe meggyőződéssel vallja, hogy a futball közbeni fejelés károsítja az agyi funkciókat. Elismeri, hogy a jó technikával végrehajtott fejelés ártalmatlan, azonban a meccs során a legtöbb alkalommal nem ideális szögben, erővel, stb. éri a fejet a labda. A professzor kutatásait felhasználva egy sportszergyártó cég már megkezdte kísérleteit egy speciális fejvédő kifejlesztésére.
Az elszigetelt kis élőhelyfoltok biodiverzitás-megőrző szerepe
Az Alföldön található erdőssztyepp-foltok és kunhalmok biodiverzitását vizsgálva az ELKH Ökológiai Kutatóközpontban (ÖK) munkatársai azt találták, hogy ezen elszigetelt elhelyezkedésű élőhelyek természetvédelmi értéke kis méretük ellenére is kiemelkedő, többek között legalább százötven - részben ritkán látható, részben eddig teljesen ismeretlen - pókfajnak adnak otthont.
Madárinfluenza egy spanyol nyércfarmon
A nagy tömegben együtt tartott nyércek nem először válnak valamilyen járvány áldozatává, az eset felettébb elgondolkodtató.
Horgas fogú pterodaktiluszt találtak
A különleges ősmaradványra véletlenül bukkantak rá Németországban, miközben egy krokodilcsontokat tartalmazó kőtömböt szabadítottak ki a szakemberek.
A kutyák és törpemalacok vizuális jelzései
Az ELTE Etológia Tanszék kutatói azt vizsgálták, hogy a családi kedvencként tartott kutyák és törpemalacok vajon megmutatják-e gazdájuknak a számukra elérhetetlen (de a gazdájuk számára elérhető) élelem helyét.
Ahol már betiltották a kínai díszkörtét
Hazánkban is egyre több helyen ültetik azt a kínai díszkörtefát, amelyről ma már jól ismert: rendkívül könnyen kivadul és képes inváziós fajként tönkre tenni a természetes környezetet.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
