Hogyan hat a növekvő légköri széndioxid a növényvilágra?

Az éghajlat megváltozására többféle prognózis ismert a tudomány világában – nyilatkozta Tuba Zoltán professzor -, egyelőre azonban csupán annyi bizonyos, hogy az őserdők irtása és a szerves eredetű tüzelőanyagok nagyarányú égetése miatt növekvő széndioxid-koncentráció – mint egy doppingszer – felgyorsítja a növények fejlődését.

Mindez hosszabb távon inkább hátrányosan hat majd az élővilágra. E területen történő kutakodáshoz a gödöllői tudományos műhely különböző pályázatok útján az elmúlt tíz évben 150 millió forint támogatást nyert el az Európai Uniótól.

A széndioxid „lökettől” a növények gyökere fejlődik erőteljesen

A kutatás eredménye szerint a nagy széndioxid „löket” hatására a növényeknek a hajtása helyett inkább a gyökérzete nő majd meg, legtöbbször a termés rovására, ami egyelőre felmérhetetlen következményeket idézhet elő a biológiai táplálkozási láncban is – hívta fel rá a figyelmet Tuba professzor.

Mindez az élelmiszerellátást is nagy feladatok elé állítja – tette hozzá. A gyors növényfejlődés nyomán ugyanis kevesebb tápanyag, így fehérje halmozódik majd fel, ezáltal silányabb minőségű lesz a takarmány, ami viszont például az állatok húsának és tejének minőségét is befolyásolja majd. Ez a sajátos jelenség pedig egyebek mellett az élelmiszeripari technológiák változtatását is igényelheti, ami az élelmiszergyártóknak jelent majd nagy kihívást.

Lényegében a gödöllői műhely alapkutatása által megfogalmazott új tudományos felismerés rajzolja ki a feladatokat, az alkalmazott tudomány és a gyakorlat művelői számára is. A gödöllői ökológiai alapkutatást jelenleg többek között az Európai Unión belül a CarboEurope elnevezésű, a jénai Max Planck Ökológiai Kutatóközpont irányításával végzett transzeurópai program keretén belül folytatják, s előreláthatóan ennek már hamarosan közvetlen gyakorlati kutatási eredményei is lesznek – tette hozzá Tuba Zoltán.