Miért a kutya az ember legjobb barátja?

Vázlatosan felfedték a kutya géntérképét – jelentette be az emberi genóm feltérképezésében is úttörőszerepet vállaló dr. J. Craig Venter, az amerikai rockville-i genetikai központ (Center for Advancement of Genomics) kutatócsoportjának vezetője.

A géntérkép felfedezése igencsak vázlatos: a 2, 4 milliárd DNS-egység közül több milliót egyelőre rejtély fed. Mint ismert, a DNS hosszú molekulája (sok rostos, fonalas természetes anyaghoz hasonlóan) kisebb egységek összekapcsolódásával épül fel. Négy ilyen – egymástól kissé különböző szerkezetű – egység létezik, ezeket a biokémikusok kémiai nevük kezdőbetűivel: A, C, G, T jelölik. Ezek az egységek a természetes DNS molekulákban meghatározott, de nem szabályos sorban követik egymást, ahogy egy értelmes, bármely nyelvben írott szövegben a betűk.

75 százalékban hasonlítunk

A kutya genómja azért került a kutatók érdeklődési körébe, mert az eb számos, az embernél is előforduló betegséget elkaphat. Így géntérképének ismerete segítséget jelenthet az egyes betegségekért felelős gének megtalálásában.

A kutyák az embernél valamivel kevesebb DNS-egységgel rendelkeznek – az embernél található 2, 9 milliárd egység között azonban számos funkció nélküli DNS-rész is található. Az emberi gének három negyede a kutyánál is megtalálható, az emberre jellemző többi gén valószínűleg az emlősök korai szétválása után fejlődött ki.

Az egérhez hasonlóan a kutyáknál is jóval több szaglásért felelős gént azonosítottak, mint az embernél. Az egérhez viszonyítva azonban a kutyáknál a szexualitásban kulcsszerepet játszó feromonokért lényegesen kevesebb gén felel, amely azt jelzi, hogy a kutyák párválasztásában a látásnak is jelentős szerepe van.

Dr. Venter egyébként alanyai kiválasztásával nem tölt sok időt: az emberi genóm feltérképezésénél saját magát választotta önkéntes donornak. Ezek után nem meglepő, hogy a kutató választása most három kutyája közül az egyikre esett. A fiú uszkár Shadow, azaz Árnyék névre hallgat.

Következik a csimpánz, a tehén és a rhesus majom

A kutya vázlatos géntérképének megfejtése 7 millió dollárba került. A DNS-részek pontos sorrendjének meghatározásához rendszerint nyolcszor vagy akár többször is újra és újra felfedik a géntérképet, ami körülbelül 50 millió dolláros költséget jelent. A kutya esetében azonban egyes részeket csupán egyszer, másokat kétszer vizsgáltak át, így az eredmény is jóval felületesebb.

Az amerikai Nemzeti Egészségügyi Hivatal egyébként azt tervezi, hogy 2005-re elkészítteti a csimpánz, a tehén és a rhesus majon géntérképét is, ám a részletes felfejtésre nincs pénz. Így ez a vázlatos feltérképezés részben annak vizsgálatát is szolgálta, hogy hogyan csökkenthető a költséges eljárás forrásigénye.