Ötvenéves a martonvásári hibrid
A külföldi kukoricák nagyarányú térhódításával csökkent a hazai hibridek termőterülete, s jelenleg a kukorica vetésterület 10 százalékán termesztenek csak martonvásári fajtákat - mondta Marton L. Csaba, az MTA Martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézetének szekció vezetője.
A kutatóintézetben előállított hibridek alkalmazkodó képességét jelzi, hogy az idei rendkívüli szárazság során is jól vizsgáztak aszálytűrésből, s a standard fajtáknál 5-15 százalékkal magasabb hozamokkal fizettek. Az intézet nemesítői a fajták termőképességének növelése mellett a növények ökológiai alkalmazkodó képességének, s a hibridek piaci pozíciójának a javítására törekednek.
Európában elsőként – fél évszázaddal ezelőtt – martonvásári kutatók állítottak elő hibridkukoricát; a jubileum alkalmából kedden emlékülést tartottak az intézetben. A Papp Endre által nemesített, s 1953- ban minősített első európai hibrid, – az Mv 5 – szinte forradalmasította a kukoricatermesztést.
Kiváló adottságait jelzi, hogy 1964-ben már a teljes magyarországi kukorica-vetésterületen hibridkukoricát termesztettek, s a korábbi fél évtized hozamaihoz viszonyítva 38 százalékkal emelkedtek a termésátlagok, a hektáronkénti 2, 15 tonnáról 2, 9 tonnára nőtt az átlagtermés – mondta a kutató. Jelenleg Európa 10 országában vetnek martonvásári hibrideket, de a kontinens néhány államában már a kutatóintézet teljes fajtaszortimentjéből választhatnak az ottani gazdák.