Mitől lesz valaki kreatív? – a zsenialitás és az őrület határán
A Toronto Egyetem és a Harvard Egyetem pszichológusai azonosították a kreativitás alapjául szolgáló egyik biológiai jelenséget.
Jordan Peterson, a Toronto Egyetem professzora szerint a kreatív emberek agya nyitottabb a környező világból érkező ingerek felé. Mások agya az információ nagy részét kirekeszti az ún. „látens gátlás” folyamata révén, ami definíció szerint az állatnak (és embernek) az a tudattalan képessége, hogy azokat az ingereket, melyek tapasztalatai alapján igényei kielégítéséhez szükségtelenek, figyelmen kívül hagyja. A kutatók pszichológiai tesztek során azt tapasztalták, hogy a kreatív emberek látens gátlási szintje jóval alacsonyabb.
Ez azt jelenti, hogy a kreatív egyének folyamatosan nagy mennyiségű információt fogadnak a külvilágból, mindennek egyszerre több oldalát vizsgálják meg, így több lehetőség tárul is fel előttük.
A kutatók elmondása szerint az alacsony szintű látens gátlás csak magas intelligencia és jó munkamemória (az a képesség, hogy az egyén egyszerre több dolgon tudjon gondolkodni) mellett hatékony, különben kifejezetten káros is lehet. Hiszen ha valakinek egyszerre 50 ötlete támad, és ezek közül csupán 1-2 használható, intelligenciára van szükség a jó ötletek kiválasztásához és a rosszak elvetéséhez.
Milyen kapcsolat áll fenn a kreativitás és az elmebetegség között?
Tudósok már régóta kutatják, mi módon áll kapcsolatban egymással a kreativitás és az elmebetegség. Úgy tűnik, hogy az alacsony szintű látens gátlás és nagymértékű gondolati rugalmasság bizonyos körülmények között elmebetegséghez, más körülmények között kreatív megnyilvánulásokhoz vezethet.
A skizofrénia korai stádiumában, mely gyakran jár megvilágosodás-érzettel, misztikus gondolatokkal, vallási tébollyal, például az agyban létrejövő kémiai változások hatására megszűnik a látens gátlás.
A kanadai tudósok felismerése utat nyithat a régi rejtély megfejtéséhez, átláthatóbbá teheti a zseni és az őrült közötti kapcsolatot.
Világító szörfdeszka adhat védelmet a cápák ellen
Ma már jól ismert, hogy a cápa sokszor azért támad a szörfösökre, mert alulról nézve fókára hasonlítanak, úgy tűnik azonban, van megoldás erre a problémára.
Kiderült, honnan indultak Feröer viking lakói
A Feröer-szigetek félúton van Skandinávia és Izland között, nem különösebben meglepő, hogy lakói Izlandhoz hasonlóan skandináv eredetűek.
Óriás őselefántot ettek elődeink 300 ezer éve
Egy ősi elefánttemető csontmaradványai árulkodnak az egykor élt óriáselefántokról és arról, hogy az elődeink bizony megették ezeket a hatalmas állatokat.
Zsírpúpja volt a gyapjas orrszarvúnak
Az állatot barlangrajzokon is púposnak ábrázolták, egy új vizsgálatból úgy tűnik, helyes volt a megjelenítés.
A pánspermia elméletét is támogatja ez a felfedezés
Egyes elképzelések szerint az élet nem a Földön alakult ki, hanem valamely más égitestről érkezett, például meteoritok, kisbolygók, üstökösök belsejében.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
