Amerikai-brit kutatópáros nyerte a 2003. évi orvostudományi Nobel-díjat

Paul C. Lauterbur és Sir Peter Mansfield lett az idei orvostudományi Nobel-díj nyertese.
A kutatópáros a mágnesrezonanciás képalkotás terén alkotott maradandót. A 74 éves egyesült államokbeli Paul C. Lauterbur fedezte fel a mágnesrezonanciás képalkotás (magnetic resonance imaging, MRI) alapjául szolgáló lehetőséget, mely szerint a mágneses mező változtatásával kétdimenziós kép hozható létre. A 70 éves brit Sir Peter Mansfield pedig kimutatta, hogy a test által a mágneses mező hatására kibocsájtott jelek matematikailag feldolgozhatók, ami ez lehetővé teszi a képalkotás kialakítását.
Az MRI működése
Az MRI lehetővé teszi a belső szervek megjelenítését műtéti beavatkozás nélkül, és ez rendkívül hasznos diagnosztikai és terápiás szempontokból egyaránt. Világszerte több mint 60 millió MRI vizsgálatot végeznek évente.
A Nobel-díj Bizottság véleménye szerint az MRI áttörést jelent az orvosi diagnosztika és kutatás terén. A test gyakorlatilag bármely szervének vizsgálatára alkalmas, különösen hatékony az agy és a gerincvelő részletgazdag ábrázolásában.
Az MRI vizsgálat során a beteg testét nagy erejű mágneses mezőbe helyezik. A test szöveteiben található hidrogénatomok magjai ilyenkor apró iránytűkként viselkednek, és a mágneses mező hatására meghatározott irányba rendeződnek. Ezután rádióhullámokat irányítanak a testre, ami megnöveli az atommagok energiatartalmát. A hidrogénmagok ekkor ún. rezonanciahullámot bocsátanak ki, így visszakerülnek eredeti energiaszintjükre. Ez a rezonanciahullám detektálható, és a felfogott jelekből számítógép segítségével megalkotható a test adott részletének kétdimenziós képe.
A hidrogénatomok szerepe azért kiemelt jelentőségű, mert az emberi test mintegy kétharmadát víz alkotja. A vízmolekulák oxigénből és hidrogénből épülnek fel, tehát hidrogén gyakorlatilag a test minden pontján jelen van. Az egyes szervek elkülönítését eltérő víztartalmuk teszi lehetővé.
Ki kaphat orvostudományi és élettani Nobel-díjat?
Sir Peter Mansfield
A díj alapítója, Alfred Nobel nem határozta meg pontról-pontra, ki részesülhet a díjban, és ki nem. Mindössze annyit kötött ki, hogy „az legyen a nyertes, aki az adott területen a legjelentősebb felfedezést tette”.
A díjazottakat kijelölő bizottság minden évben felkéri a korábbi nyerteseket, orvosprofesszorokat és egyéb szakmabelieket, hogy tegyék meg jelöléseiket a szerintük legalkalmasabb személy(ek)re.
A bizottság teljes titokban végzi munkáját, és a jelöltek nevét 50 éven keresztül nem hozzák nyilvánosságra. Ez alól az egyetlen kivétel a Nobel-békedíj, melynek elbírálása során a közvélemény is értesülhet a jelöltek kilétéről.
A tízmillió svéd koronával (1, 3 millió amerikai dollárral) dotált Nobel-díjat december 10-én, a díjalapító Alfred Nobel svéd feltaláló, vegyész, gyáros halálának évfordulóján adják át Stockholmban.
Kedden hozzák nyilvánosságra a fizikai Nobel-díj, szerdán pedig a kémiai Nobel-díj és a közgazdasági Alfred Nobel-emlékdíj nyerteseinek nevét.