Az alvás segíti a nyelvtanulást?

A Nature eheti számában megjelent publikáció szerint amerikai kutatóknak sikerült bebizonyítaniuk, hogy az alvás jótékony hatással van a nyelvtanulásra, ezen belül is a szókincs fejlesztésére. Az alvás legalább két úton befolyásolja a tanulást: egyrészt megszilárdítja az emlékeket, megóvva őket az elhalványulástól; másrészt az alvásnak az emlékek rekonstruálásában, „visszanyerésében” is fontos szerepe lehet – állítják a brit tudományos folyóiratban.

A tudósok régóta sejtették, hogy az alvás hat a tanulásra, ám ez az első alkalom, hogy a sejtést tudományos bizonyítékok is alátámasztják.

A madárvilágból jött az inspiráció

A chicagói egyetem kutatói kifejezetten a szótanulás és az alvás kapcsolatát vizsgálták. Az ötlet tulajdonképpen az állatvilágból származik: a madarak énektanulásával foglalkozó szakértők ugyanis néhány éve felfedezték, hogy a madarak gyakran álmodnak az éneklésről, ami fontos szerepet játszhat a „dal” tanulásukban is.

Ezen felbuzdulva fogtak hozzá kísérletükhöz a chicagói egyetem kutatói. Egyetemistákon azt tesztelték, hogy milyen arányban képesek felismerni egy beszédszintetizátor program által „kimondott” hétköznapi szavakat. A robot szokatlan kiejtése ahhoz hasonlítható, amikor más akcentussal beszélőket igyekszünk megérteni.

A résztvevők szófelismerő képességének felmérése után gyakorlás következett: újabb és újabb szavakat igyekeztek felismerni a beszédszintetizátor tolmácsolásában. Kétszer ugyanazt a szót nem hallották, így a résztvevőknek arra kellett törekedniük, hogy minél alaposabban kiismerjék a robot hangszintetizáló képességeit.

Ami napközben elvész, éjszaka visszatérhet

A gyakorlás után újabb tesztnek vetették alá a három csoportba sorolt egyetemistákat. Az első csoport második tesztjére egy órával a gyakorlás befejezése után került sor: a résztvevőknek átlagosan a beszédszintetizátor által kiejtett szavak 54 százalékát sikerült felismerniük, szemben az első tesztben elért 21 százalékos eredménnyel.

A második csoport esetében a gyakorlásra reggel kilenckor, a második tesztre pedig 12 órával a gyakorlás után, este kilenc órakor került sor. A nap folyamán a tanulók sokat vesztettek a tanulás során szerzett tudásukból, az első teszthez képest csupán 10 százalékkal jobb, 31 százalékos eredményt értek el.

A harmadik csoport este kilenckor kezdett gyakorolni a beszédszintetizátorral, a tesztre pedig az éjszakai alvás után, reggel kilenckor került sor. Ezek a tanulók 19 százalékos eredménynövekedést értek el, azaz a szavak 40 százalékát ismerték fel.

A második csoportban, ahol reggel gyakoroltak és este teszteltek, másnap reggel szintén megismételték a felmérést, és ugyanúgy 19 százalékos eredménynövekedést tapasztaltak, mint a harmadik csoportnál. A nap folyamán tehát a diákoknál bár elveszett az aznap tanult információ jelentős része, az éjszaka során ez részben visszatért.

Alvás során a tanultak egy része visszaszerezhető

Az egyelőre még nem világos, hogy a nap folyamán pontosan mivel is magyarázható az információvesztés: a felejtéssel vagy esetleg azzal, hogy aznap több személy beszédét is hallották, esetleg aznap történt más események is lefoglalták gondolataikat.

Úgy tűnik azonban, bármiféle napközbeni zavar ellenére a tanultak egy része az alvás során visszatér, az irreleváns információk elhalványulnak, a relevánsak pedig megerősödnek. Ha tehát valaki elfelejt valami fontosat, elképzelhető, hogy alvás után újra eszébe jut.

A kutatók az eddigi eredményeket inspirálónak nevezték, és a kutatást folytatni kívánják. A következő lépésben funkcionális mágneses rezonancia készülékkel szeretnék vizsgálni az agy aktivitását egynapos tanulás után, illetve másnap reggel, alvást követően.