Skót és magyar felfedezők – Pasteur előtt?

Egy edinburgh-i (skóciai) orvos volt az első, aki felfedezte a bakteriális fertőzést, és ő volt az első, aki gyógykúrát dolgozott ki a betegség ellen – állítja egy brit biológus, Milton Wainwright, a Sheffieldi Egyetem kutatója a Nature című tudományos lapban.

Goodsir alapozta meg a modern mikrobiológiát?

A skót orvos, John Goodsir lenne tehát a modern mikrobiológia megalapozója, nem a francia Pasteur – ha igaz, amit Wainwright állít. Goodsir ugyanis eszerint 1842-ben, csaknem húsz évvel Louis Pasteur 1860-as bacilus-elmélete előtt fedezte fel a baktériumokat.

Wainwright számos archívumot, levéltárat, könyvtárat nézett át, amíg bizonyítani nem vélte, hogy már az ókori Rómában is voltak olyan teóriák, amelyek szerint egyes betegségeket apró részecskék, állatok okoznak. Természetesen a baktériumokat ekkor még nem fedezték fel, de a kutatás nem volt olyannyira elmaradott, mint ahogyan azt – visszavetítve az eseményeket – ma gondolnánk.

Wainwright nemcsak tudományos bizonyítékokat sorakoztatott fel: így például utal arra, hogy egy angol színdarabban már 1798-ban előfordulnak olyan kitételek, miszerint hal formájú lények úszkálnak a vérünkben, és betegségeket okoznak…

A sheffieldi biológia-történész azt állítja, hogy az Edinburgh-i Egyetem orvosa, Goodsir volt az első, aki baktériumokat ölt. A skót tudós egy beteg kisfiú hányadékát vizsgálta mikroszkóp alatt, és parányi élőlényeket pillantott meg, amelyeket Sarcina Goodsirnek nevezett el. Ezeket a baktériumokat ma Sarcina ventriculinak nevezik. Goodsir betegét antiszeptikus gyógyszerekkel, fertőzés elleni szerekkel kezelte. Szódium hiposzulfitot és gyenge karbolsavat adott be, amelyek megszüntették a fertőzést. (Ezidőtájt, illetve ezután kezdett elterjedni a karbolsav alkalmazása, mint a kolera egyik gyógymódja.)

Goodsir publikálta eredményeit, de nem figyeltek rá

Goodsir az Edinburgh Medical and Surgical Journalban közölte eredményeit, és más brit patológusok hasonló munkát végeztek a mikrobák okozta betegségek terén. Ám az angolok és skótok kutatásai nem hoztak áttörést, elméleteik nem váltak a tudomány meghatározó, irányadó nézeteivé. A konzervatív erők túlsúlyban voltak ekkor még – vélekedik Wainwright. Tulajdonképpen Pasteur érdeme szerinte az, hogy remekül reklámozta magát, és ő hozta meg a várva várt áttörést a baktériumok elleni küzdelemben.

Ugyanakkor Corin Jamma, a párizsi Pasteur Intézet szóvivője nincs meggyőződve Wainwright igazáról, és Goodsir elsőségéről. Senki sem állította, hogy Pastur volt az első, aki a baktériumokra, mint a fertőzések forrására gondolt – jegyezte meg Jamma. De ő volt az első, aki tudományosan bizonyította létezésüket, és a fertőzések megelőzésére is gondolt, és sikerült továbbadnia információit, téziseit ebben a témában.

Egy elfeledett magyar tudós…

Preysz Móricz is azon tudósaink számát gyarapítja, akik majdnem híresek lettek. Kutatásaival és tudományos eredményeivel pedig könnyen világhírnévre tehetett volna szert, talán csak figyelmetlenségen, vagy oda nem figyelésen múlott, hogy ma a tejesdobozok oldalán nem a „preyszerezett” hanem a pasztőrözött felíratott olvashatjuk…

Preysz Móricz 1829. július 23-án Sopronban született, iskoláit Sopronban, Pesten, majd 1845-től a bécsi műegyetemen végezte, ahol 1855-től Anton Schrötter (a vörösfoszfor feltalálója) tanársegédje lett. Két év múlva visszatér Pestre, és az akkor induló reáliskola (ma Eötvös József Gimnázium) kémiatanáraként helyezkedik el, itt létrehozza a kor egyik legmodernebb laboratóriumát.

Első kutatását a Természettudományi Társaság kérésére kezdte el, a felkérés céljaként azt tűzték ki, hogy találjon megoldást a tokaji bor minőségromlásának megakadályozására. A méltán világhírű ital palackozása után erjedni kezdett, íze megváltozott és az ital megzavarodott.

Kísérleteiről 1861-ben beszámolt, Pasteur csak 1865-ben

Louis Pasteur

Kísérleti eredményeiről 1861. október 16-án számol be a Hegyaljai Bormívelők Egyesületének gyűlésén: eljárása igen egyszerű volt, zárt edényben a bort 70-80 Celsius fokra hevítette, majd levegőtől elzártan tárolta. A Preysz által javasolt módszer ma a pasztőrözés nevet viseli, pedig a francia tudós, Pasteur csak 1865-ben mutatta be az École normale laboratóriumában.

Komikus módon Pasteurt a francia borászok kérték fel egy tartósítási módszer kidolgozására, és ő vizsgálatai során arra a következtetésre jutott, hogy az utóérés kémiai folyamatát élesztőgombák okozzák, ám ezek a mikroorganizmusok melegítés hatására elpusztulnak.

Sajnos a magyar vegyész nem publikálta külföldi tudományos lapokban eredményét, magyar nyelven is csak 1865-ben jelent meg „A tokaji bor utóerjedésének meggátlásáról” címen, ezért az elsőségért vívott harcban alulmaradt. Talán teljesen feledésbe merült volna Preysz felfedezése, ha Diósy Márton fel nem figyel Pasteur és a magyar kutató módszerének azonosságára. Tudományos munkássága eredményeként 1863-ban Preysz Móric a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett.

A magyar vegyész munkássága sokkal szerteágazóbb, mint gondolnánk. Meghatározó részben neki köszönhető Budapest gázvilágításának megvalósítása, kísérletei eredményeképpen a lámpák fényerejét úgy tudta fokozni, hogy közben a világítás költségeit csökkentette (aniphoton). Eredményesen harcolt Budapest ivóvízellátásáért, a város korábban a Dunából és fúrt kutakból szerezte ivóvízét, ezek többsége azonban fertőzött volt, Preysz által indított mozgalom hatására építették ki a városi vízvezetéket 1868-ra.

Preysz Móricz 1877. március 24-én hunyt el Budapesten.