Kína már többre vágyik – űrállomás építéséről álmodoznak

Első nukleáris fegyverkísérleteihez hasonlította Kína csütörtökön annak jelentőségét, hogy embert szállító első űrhajója sikeres repülést hajtott végre. (A sikeres expedícióról részletesen >>)

Párhuzam az atombomba és az űrrepülés között

“Az űrrepülés sikeres indulása olyan dicsőséges eredmény, amelynek jelentősége a két bombához és a mesterséges holdhoz hasonló” – idézte az Új Kína hírügynökség jelentésére hivatkozva Hszü Kuan-hua (Xu Guanghua) kínai tudományos és műszaki minisztert a német dpa híriroda.

Ezzel a megjelöléssel a miniszter Kína 1964-es atombomba-kísérletére, 1967-es hidrogénbomba-kísérletére, valamint az első kínai mesterséges hold 1970-es útnak indítására utalt.

Hasonlóan nyilatkozott újságíróknak Hszie Ming-pao (Xie Mingbao), az űrprogram mérnöki részlegének igazgatója is, mondván: a tudósok, mérnökök és technikusok magasan tartották a kínai atombomba, rakéták és mesterséges holdak fejlesztése során elért színvonalat.

Hszü Kuan-hua azt is mondta: Kína embert szállító űrhajósprogramja megmutatja, hogy “országunk űrhajózási tudománya és technológiája az egész világot tekintve előrehaladott helyzetbe került”.

Egy-két éven belül ismét embert küldenének a világűrbe

Kína csütörtökön közzétette azt is, mennyibe került, hogy embert juttasson az űrbe. Az AP amerikai hírügynökség szerint az összeg meglehetősen alacsonynak tűnik: mintegy 2, 2 milliárd dollárt tesz ki. Tizenegy évi kutatást, a Mennyei Hajó (Sencsou) ember nélküli négy változatának útjait és az emberrel a fedélzetén fellőtt Sencsou-5 űrhajó költségeit foglalja magában.

Egy-két éven belül Kína ismét embert szándékszik a világűrbe küldeni – jelentette ki csütörtökön egy pekingi sajtóértekezleten Hszie Ming-pao (Xie Mingbao), a kínai űrprogramért felelős hivatal igazgatója.

Csang Csing-vej (Zhang Qingwei), a program egy másik vezetője leszögezte: a Sencsou-5 útja csak az első lépés volt. “Olyan technológiákat kell kidolgoznunk, amelyek lehetővé teszik, hogy egy űrhajó össze tudjon kapcsolódni egy orbitális pályán keringő egységgel”. Csang még megjegyezte: tervezik, hogy újabb hordozórakétákat is kifejlesztenek.

Van, aki már kínai űrállomásról álmodozik

Csi Fa-zsen (Qi Faren), a Sencsou űrhajók egyik konstruktőre pedig űrállomás megépítéséről beszélt, sőt hozzáfűzte, hogy talán egy napon a kínai átlagemberek is honi gyártású űreszközökkel utazhatnak majd a kozmoszba.

Eközben a szerdán sikeres űrrepülést végrehajtó Jang, a légierő különgépén Pekingbe érkezett, és a nap folyamán várhatóan személyesen is üdvözlik őt az ázsiai ország legmagasabb szintű vezetői – jelentette az ITAR-TASZSZ.