A rövid távú memória tündöklése és bukása
Az agy egyik meghatározó jelátvivő molekuláját, a szerotonint felismerő receptor megváltozása a rövid távú memória romlását vonja maga után.
A felfedezés jelentős lépés az intellektuális képességek genetikai hátterének megismerésében. Az emberi intellektus részben örökölt tulajdonság – szülők és gyermekeik vizsgálata rávilágított, hogy az intelligencia meglétéért vagy hiányáért felerészben a gének, felerészben a környezeti tényezők felelősek. A közelmúltban a svájci Zürichi Egyetem kutatói, Dominique de Quervain és munkatársai felfedeztek egyet az érintett gének közül.
A szerotonin receptorának (antennaszerű felismerő molekula a sejtek felszínén, melyen keresztül a szerotonin kifejti hatásait) egy ritkább formáját öröklő egyének rövid távú memóriája gyengébb, mint azoké, akik a gyakoribb fehérjét kódoló gént hordozzák. Önmagában ez az egy gén természetesen még nem határozza meg a teljes intellektus milyenségét.
A tudósok azonban abban reménykednek, hogy a továbbiakban felismerik a többi – az okos és a kevésbé okos agy közötti különbségeket meghatározó – gént is. Az intelligencia ugyanis több képességből épül fel, ezek között a koncentráció, a gondolkodás és a memória játszanak döntő szerepet.
A szerotonin az egyik legnagyobb mennyiségben termelődő agyi jelátvivő molekula (neurotranszmitter), melynek régóta ismert a depresszió kialakulásában játszott szerepe. Az is világossá vált a szakemberek előtt, hogy az agyban található egyik szerotonin-receptort (5HT2a) gátló gyógyszerek a rövid távú memóriát rontják.
Egy aminosav lenne felelős a feledékenységért?
Az emberiség körülbelül 9 százalékában az 5HT2a nevű receptort kódoló génnek egy olyan változata van jelen, mely a receptor egy adott helyén tiramin nevű aminosavat határoz meg. A többi embernél ez a gén ugyanazon a helyen hisztamint kódol. A tiramint tartalmazó receptorokra a szerotonin kisebb mértékű serkentő hatást fejt ki.
De Quervain kutatócsoportja összehasonlította 70 tiramin-tartalmú receptorral és 279 hisztamin-tartalmú receptorral rendelkező ember rövid távú memóriáját. A résztvevőknek öt szóból álló listát valamint egyszerű formák ábráit mutatták, majd öt perccel később visszakérdezték. Azt tapasztalták, hogy a tiramin-tartalmú receptorral rendelkező csoport 21 százalékkal gyengébben teljesített, mint a másik.
Azonnali (közvetlenül a szavak vagy ábrák megtekintését követő) felidézési képességük, figyelmük és motiváltságuk megegyezett a másik csoportéval, másnap pedig mindkét receptor-típust hordozó csoport ugyanolyan mértékben emlékezett a látottakra, ami arra utal, hogy a genetikai eltérés nem befolyásolja a hosszú távú memóriát.
De Quervain úgy véli, hogy a szerotonin hatása a hippocampusban is érvényesül. Ennek megfigyelése érdekében a közeljövőben funkcionális mágnesrezonanciás módszerrel készül vizsgálni a különböző agyi területek aktivitásszintjét, miközben a vizsgált személyek memóriafeladatokat oldanak meg.
Így keletkezik a sztatikus elektromosság
Több mint két és félezer éves rejtély megoldását találták meg, kiderült, miként is jön létre a tárgyak összedörzsölése hatására a sztatikus elektromosság.
Így csökkenthetjük az ülő életmód káros hatásait
Életünk igen jelentős részét székhez kötve töltjük, ez pedig rendkívül egészségtelen, és sok betegséghez hozzájárul.
Az erkölcsi értékrendünk is változik az évszakokkal
Az évszakok változásai az emberben is mérhető változásokkal járnak, és távolról sem csak a hangulatban.
Még mindig nem tudunk eleget a vírusokról
A vírusok eredetét nem ismerjük, három felvetés is létezik a kialakulásukkal kapcsolatban.
Egyre sósabbá válik a Balaton
Amennyiben a sótartalom növekedésének tendenciája nem változik, néhány évtizeden belül átalakulhat a tó élővilága.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
