Botrány az orvosi Nobel-díj körül

Egy amerikai tudós szerfelett szokatlan kampánnyal tiltakozik az ellen, hogy nem részesült az ez évi orvostudományi Nobel-díjból. A New Yorki fizikus és felfedező, Raymond Damadian tíz napon belül a második egy oldalas hirdetést vásárolta meg a The New York Times-ban, a keleti part vezető napilapjában.

A hirdetésben Damadian idézi a két újdonsült Nobel díjast, akik korábban a fizikus mágnesrezonanciás képalkotással kapcsolatos kutatásait méltatták. „Itt az ideje, hogy a két győztes segítsen igazságot tenni, és ragaszkodjanak ahhoz, hogy a díjban részesüljön Dr. Damadian is” – áll továbbá a hirdetésben, amely a napilap tarifái alapján kb. 122 ezer dollárba, azaz csaknem 27 millió forintba került a sértetett fizikusnak.

Erre még nem volt példa a Nobel-díj történetében

Hasonló egyoldalas, angol nyelvű hirdetés jelent meg a vezető svéd napilap, a Dagens Nyheter angol nyelvű számában is. Néhány nappal korábban a Washington Post-ban és a The New York Times-ban közzétett szintén fizetett hirdetésben, Damadian azt állította, hogy az idei orvostudományi Nobel díj nyertesei, Sir Peter Mansfield, a Nagy Britanniai Nottingham Egyetem professzora, és Paul C. Lauterbur, az amerikai Illinois Egyetem kutatója csupán az ő felfedezésén hajtottak végre technikai fejlesztéseket. Lauterbur és Mansfield elzárkózott a hirdetés kommentálásától, és egyetemeik szóvivőjén keresztül jelezték, hogy az ügyet soha nem kívánnák nyilvánosság előtt megvitatni.

Irigység és panasz nem ritka jelenség a Nobel-díjak eredményhirdetésével kapcsolatban, ám arra még nem volt példa a rangos díj életében, hogy valaki nyíltan, hirdetésben jelezze csalódottságát, és illesse kritikával a bizottságot.

Fellebbezésnek nincs helye

A 67 éves Damadian rendelkezik egyébként szabadalommal a mágnesrezonanciás képalkotó berendezésre. Az 1, 3 millió dolláros (285 millió forintos) díj kihirdetése utáni napon, Damadian egy interjúban úgy nyilatkozott, hogy a Nobel-bizottság célja, újraírni a történelmet. Mivel van lehetőség három tudósnak megítélni a díjat, Damadian úgy vélte, hogy szándékosan zárták ki.

A stockholmi Nobel-bizottság úgy véli, helyesen döntött, és a díjjal kapcsolatban fellebbezésnek nincs helye.

Damadian 1970-ben felfedezte, hogy a rákos és egészséges szövetek közötti különbség jól érzékelhető a mag mágnesrezonanciás vizsgálatával, az MRI technológia előfutárával. A fizikus jelenleg elnöke és alapítója a melville-i Fonar Corp. nevű, MRI szkennereket gyártó és tervező cégnek.

A The New York Times hétfői számában, egy szerkesztőségi írásban a washingtoni George Washington Egyetem kortárs tudománytörténelemmel foglalkozó központjának igazgatója úgy vélekedett, hogy egy-egy felfedezés előfutárait a Nobel-bizottság hol díjazza, hol kizárja a rangos elismerésből. Általános elv nincs. A díjból kizárt legtöbb tudós viszont túl büszke ahhoz, hogy nyilvánosság előtt beszéljen sérelméről.

Miért Lauterbur és Mansfield?

A Nobel-bizottság hivatalos indoklása szerint a brit-amerikai kutatópáros a mágnesrezonanciás képalkotás terén maradandót alkotott.

A 74 éves Paul C. Lauterbur fedezte fel a mágnesrezonanciás képalkotás (magnetic resonance imaging, MRI) alapjául szolgáló lehetőséget, mely szerint a mágneses mező változtatásával kétdimenziós kép hozható létre.

A 70 éves brit Sir Peter Mansfield pedig kimutatta, hogy a test által a mágneses mező hatására kibocsájtott jelek matematikailag feldolgozhatók, ami lehetővé teszi a képalkotás kialakítását.

Az MRI működése

Az MRI lehetővé teszi a belső szervek megjelenítését műtéti beavatkozás nélkül, és ez rendkívül hasznos diagnosztikai és terápiás szempontokból egyaránt. Világszerte több mint 60 millió MRI vizsgálatot végeznek évente.

A test gyakorlatilag bármely szervének vizsgálatára alkalmas, különösen hatékony az agy és a gerincvelő részletgazdag ábrázolásában. Az MRI vizsgálat során a beteg testét nagy erejű mágneses mezőbe helyezik. A test szöveteiben található hidrogénatomok magjai ilyenkor apró iránytűkként viselkednek, és a mágneses mező hatására meghatározott irányba rendeződnek.

Ezután rádióhullámokat irányítanak a testre, ami megnöveli az atommagok energiatartalmát. A hidrogénmagok ekkor ún. rezonanciahullámot bocsátanak ki, így visszakerülnek eredeti energiaszintjükre. Ez a rezonanciahullám detektálható, és a felfogott jelekből számítógép segítségével megalkotható a test adott részletének kétdimenziós képe.

A hidrogénatomok szerepe azért kiemelt jelentőségű, mert az emberi test mintegy kétharmadát víz alkotja. A vízmolekulák oxigénből és hidrogénből épülnek fel, tehát hidrogén gyakorlatilag a test minden pontján jelen van. Az egyes szervek elkülönítését eltérő víztartalmuk teszi lehetővé.